A professzor döntésével az "egyre inkább reakciós, retrográd magyarországi fejlemények" és különösen az Orbán Viktor vezette kormány politikája ellen tiltakozik. A levélben kifejtette, hogy az elmúlt években "mind nagyobb elkeseredéssel és rémülettel" figyeli a magyarországi történéseket. Cunningham - jelezve egyetértését - hivatkozik Schiff András múlt heti Guardian-cikkére is, amelyben a Londonban élő magyar zongoraművész és karmester "elképesztőnek és botrányosnak" nevezte a Horthy-korszak magyarországi dicsőítését. A professzor felszólította a Pro Cultura Hungarica elismerésben részesített, "Nagy-Britanniában és máshol élő" többi kitüntetettet is hasonló lépés megfontolására. Cunningham, aki 1991 és 2000 között magyarországi egyetemeken tanított film- és médiatudományt, és könyveket is írt a magyar filmtörténetről, 2009-ben kapta a magyar kitüntetést.
Eközben a Süddeutsche Zeitung című német liberális lap a magyar közoktatási rendszer átalakításáról közölt cikket. A szerző, Cathrin Kahlweit kiemelte: a budapesti központ "ellenőriz minden apróságot" az egész országban, a rendszert bíráló tanárok "úgy érzik, szorongatják őket". Véleménye szerint a tanterv "központi témája a haza és a hősiesség". Az Orbán Viktor vezette magyar kormány hivatalba lépésekor nemzeti forradalmat hirdetett és kétharmados parlamenti többsége révén sok kis forradalmat bonyolított le. Ezek egyike az iskolarendszer központosítása és államosítása - fejtette ki a szerző, aki idézte Kumin Ferenc a nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár azon megállapítását, mely szerint az állami intézményfenntartó, a Klik szakemberekből álló átlátható szervezet, amely közvetlen politikai irányítás nélkül végzi a munkáját. Kahlweit megjegyezte azt is, hogy "antiszemita" szerzők, köztük Wass Albert és Nyirő József művei is szerepelnek a tantervben, illetve azt, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a két szerzővel kapcsolatban úgy vélekedett: "pártpolitikailag" motivált és "túlzó" bírálatokról van szó.
