– Hogy lehet egy ilyen példátlanul gazdag és sokrétű életműből egyetlen koncertre műsort válogatni?
– Nehezen. Hónapokba telt, mire összeállt a nagyjából négy blokkból álló műsor. Nem életműben meg pályában gondolkodtam, hanem koncertben. Úgy, hogy meglegyen az esszenciája, s hozzá a formája, íve, lendülete, hangulata. Így szerepelnek a Bereményivel írt Férfi és Nő címen ismert színészdalok Kulka Jánossal, Básti Julival, Cserhalmi Györggyel és Udvaros Dorottyával, külön válogatásban szerepel néhány Trio Stendhal-darab Snétberger Ferenccel és Horváth Kornéllal, lesznek Jazz+Az-dalok és azok a dalok, amelyeket én énekelek, de nem külön blokkban, hanem ezek átszövik az egész műsort.
– Újak is?
– Igen, a koncertre írtam új dalokat, bár nem tudom, hány hangzik majd el, hiszen az idő véges, még ha közel három órára tervezem is.
– Milyenek az új dalok? Mint mondjuk a Nagy utazás?
– Balladisztikus hangvételűek. Az egyik éppen a 60 és a 40 évről szól, a szövegét Parti Nagy Lajos írta. Ilyen jubileumi alkalom csak egyszer adódik az ember életében, olyan írókat kértem fel dalszövegírásra, akikkel ilyen minőségben még nem dolgoztam.
Parti Nagyon kívül kértem és kaptam szöveget Bródy Jánostól, akivel fura módon még nem hozott össze a pálya, bár szeretem, amit csinál. És írt egy dalt Grecsó Krisztián is. Vele a szokásos irodalom és zene összetételben sokszor felléptünk, bejártuk az országot. Grecsó maga is gitározik, vannak saját dalai, és gyakran elő is adja őket.
– És a szaxofon? Szólókat is hallunk?
– Természetesen, nem hagyhatom ki, hiszen ugyanannyira vagyok jazz-zenész, mint dalszerző. És lesznek filmdalok is, és más zenei csemegék, de ezek maradjanak az este meglepetései. Ezen a koncerten végig színpadon leszek, ráadásul többféle szerepkörben.
– A hírek szerint új életre kelt a Sose halunk meg című musical. Igaz?
– A veszprémi Pannon Várszínház hozott létre egy olyan előadást, amelyben a káprázatosan lendületes előadás megtalálta azt a formát, amelyben ez a darab valódi életre kelt. Vándorfi Lászlónak volt egy rendezői víziója, amely képes volt a filmről ismert történetet a színház nyelvére lefordítani. Krámer György koreográfiájára számomra élményt jelentő előadást hozott létre a tehetséges és lelkes fiatal társaság. De nem csak számomra, a közönség is nagyon szereti! A jövő évadban Jordán Tamásék tervezik a színpadra állítását Szombathelyen, tehát a darab új életre kelt.
– Az irodalmi kirándulásainak továbbra is nagy sikerük van. Folytatja?
– Závada Pállal, Parti Naggyal, Eszterházy Péterrel és Spiró Györggyel folytatjuk a fellépéseinket a Pesti Színházban, s változatlanul ott vagyunk a Belvárosi Színházban is Parti Nagy Fülfor és vidéke című magyar meséivel. Nemrég kaptam egy nagyon komoly és szép felkérést, s erre már most elkezdtem készülni. Jövőre a holokausztév alkalmából szeretnék egy Radnóti Miklós és kora témájú emlékesttel tisztelegni az áldozatok előtt: zenével, irodalommal, színészek közreműködésével. A fiammal, Dés Andrással és a cimbalomművész Lukács Miklóssal zenélünk majd, a színészcsapat később áll fel, de az már biztos, hogy Mácsai Pál velünk lesz.
– Új dalok? Lesznek?
– Az Aréna kedvéért írt új dalokhoz újabbakat tervezek, s szeretném majd egy önálló esten bemutatni őket.