Varga Mihály;szerencsejáték;kaszinó;nyerőgépek;

- Kaszinómutyi: kínzó kérdéseket kap Varga

Kétséges körülmények között engedélyezi újra az állam a tavaly ősszel betiltott nyerőgépek üzemeltetését a - versenyt és a nyilvánosságot kizárva odaítélendő - kaszinókoncessziók nyerteseinek, többek között erről beszél az LMP-s Mile Lajos mai, parlamenti interpellációjában. A képviselő a koncessziókról döntő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek több kérdést is feltesz, megállapítva, hogy "az új szabályozás több szempontból visszalépés, és a koncessziót megszerző érdekcsoportok pénzügyi érdekeit szolgálja". 

Már november végén megérkezett Varga Mihályhoz az első, magát "megbízhatónak" tartó szerencsejáték-szervező "igénye" arra, hogy kedvező feltételekkel kaszinókoncesszióhoz jusson - írtuk meg. Úgy tudjuk, azóta a jelentkezők száma meghaladja az ötvenet. A pályáztatás mellőzését lehetővé tevő "lex kaszinó" - bár a Fidesz szerint az állami kontrollt erősíti - a visszaélés lehetőségét teremti meg. Lehetőséget ad ugyanis arra, hogy szűk körben, ellenőrizhetetlen szempontok szerint ossza fel a kormány a működő három mellé tervezett nyolc új kaszinó évi több tízmilliárdos piacát.

Interpellációjában Mile is kiemeli, hogy az állam önként mond le jelentős adóbevételről: a koncessziós díj ugyanis levonható a kaszinókban működő nyerőgépek után fizetendő játékadóból. A 850 milliós koncessziós díj 11 kaszinónál legalább 10 milliárd forint évente. "Most ezt hagyja a kormány a kaszinótulajdonosok, köztük Andy Vajna zsebében" - utal Mile arra is, hogy a "játékadó-leírással" élhetnek a jelenlegi kaszinók is, márpedig a három közül az egyik, az V. kerületi Las Vegas Casino Andy Vajna filmipari kormánybiztos érdekeltsége.

Ami pedig az LMP-s politikus szerint ennél is érthetetlenebb: a nyerőgépeknél a kormány lényegében megszünteti az ellenőrzést. A kaszinók félkarú rablóiba ugyanis nem lesz kötelező beépíteni olyan elektronikus egységet, ami ellenőrzi a működést és a bevételeket. Mindettől úgy tekintenek el nagyvonalúan, hogy közben a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) 200 ezer pénztárgépet köt be rendszerébe. Vagyis az állam tisztában lesz egy pékség vagy cipőbolt forgalmával, de a kaszinóknál "a sötétben fog tapogatózni, a kaszinó ugyanis annyit fog bevallani, amennyit nem szégyell - s nem fogja szégyellni" - állítja Mile.

Eközben a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Közhasznú Egyesülete pedig Vida Ildikó NAV-elnöknek és Pakucsi Zoltán adóügyekért felelős helyettes államtitkárnak küldött levelet, melyben ugyanezen aggályokra hívják fel a figyelmet. Megjegyzik: a három működő kaszinó most sem csatlakozik a Szerencsejáték Felügyeletnél központi szerverre, "ezért a tényleges pénzmozgás külső kontroll nélküli, átláthatatlan". A most működő és az új kaszinókba tervezett gépek sem védettek a manipuláció ellen - véli a szervezet -, így "a pénznyerő automaták esetében napi szinten akár több millió forintot is ki tudnak pörgetni az üzemeltetők úgy, hogy ezt hó végén senki és semmilyen hatóság nem tudja utólag kontrollálni."

Az igazságügyi szakértők legutóbb néhány hete, az úgynevezett Rezesova-ügyben kerültek a figyelem előterébe. Elsősorban amiatt, mert etikai kérdéseket is felvetett az egyik szakvélemény készítőjének hozzáállása. A hatóságok szakértelmét pótolni hivatott testület azonban számos más gonddal is küzd - ami az igazságszolgáltatás hatékonyságát is érintheti. Némiképp rendhagyó az interjú dr. Lovász Zoltánnal, az Igazságügyi Szakértői Kamara elnökével.