A német nagykoalíció attól is függött, hogyan szavaz a szociáldemokrata tagság, amely végül nagy fölénnyel hagyta jóvá az SPD kormányzati szerepvállalását. A részvételi arány minden elképzelést felülmúlt: a 474 820 tagból 369 680-an küldték be levélben szavazatukat, ami a tagság mintegy 78 százalékának felel meg. Ezzel messze túlszárnyalták a húsz százalékos érvényességi küszöböt. 31 800 szavazat bizonyult érvénytelennek.
Ezeket természetesen nem vették figyelembe a voksok összeszámlálásánál. A szavazatokat eredetileg Lipcsébe küldték el, amelyeket aztán pénteken késő este Berlinbe szállítottak, s itt is számlálták össze őket. Az egész procedúra lebonyolításánál az SPD négyszáz önkéntese segédkezett.
Sigmar Gabriel, a német szociáldemokraták elnöke láthatóan nagyon megkönnyebbült, csakúgy, mint az SPD teljes vezetése. Miután bejelentették az eredményt, Gabrielt hosszasan tapsolták a szociáldemokrata küldöttek. A pártelnök 19-re húzott lapot azzal, hogy a bázis véleményét is kikérte a nagykoalícióról.
Ha ugyanis elutasították volna a dokumentumot, úgy a párt teljes vezetésének távoznia kellett volna. Így azonban széleskörű támogatást szerzett a kereszténydemokrata CDU-val és a keresztényszocialista CSU-val folytatandó együttműködéshez. Gabriel azt közölte, 36 éve az SPD tagja, de ez idő alatt még sosem tapasztalt a tagok részéről ilyen mértékű aktivitást. Egyben megköszönte a bázisnak, hogy jóváhagyta a megállapodást.
Természetesen nemcsak az SPD vezetése könnyebbült meg az eredmény láttán. A CDU-nál is nagy örömmel fogadták a szavazás végkimenetelét. Angela Merkel telefonon gratulált Sigmar Gabrielnek. Mint mondta, örül annak, hogy a CDU/CSU megkezdheti a közös koalíciós munkát az SPD-vel. Szintén jókívánságait fejezte ki Hermann Gröhe, a CDU főtitkára. Mint fogalmazott, a nagykoalíció azért dolgozik, hogy a négy éves mandátum végén még magasabb legyen az életszínvonal.
Az ellenzék részéről azonban elmaradtak az elismerő szavak. A Balpárt elnöke, Katja Kipping szerint az SPD tagsága csak azért szavazta meg a koalíciós szerződést, mert nagy nyomás nehezedett rá a vezetés részéről. Anton Hofreiter, a Zöldek frakcióvezetője pedig a Facebookon úgy foglalt állást: az SPD bázisa a jövő helyett az egy helyben topogást választotta.
Az egyik legnagyobb német érdekvédelmi szervezet, az IG Metall elnöke, Detlef Wetzel kifejtette, azt várja, hogy az új kormány mihamarabb munkához lásson. "Több befektetésre van szükség az állam és a vállalatok részéről" - fejtette ki. Michael Sommer, a német szakszervezeti szövetség elnöke elismerte ugyan, hogy több követelésük bekerült a koalíciós szerződésbe, ugyanakkor úgy vélte, az a döntő, hogy ezeket átültetik-e a gyakorlatba.
Az új kormányt kedden iktatja be a parlament. A kabinetben hat miniszteri poszthoz jut az SPD, öthöz a CDU és háromhoz a CSU. A szeptemberi parlamenti választáson 25,7 százalékos eredményt elért szociáldemokraták befolyásos tárcákat kaptak meg. Gabriel gazdasági és energiaügyi miniszter lesz, Frank-Walter Steinmeier négy év után ismét a német diplomáciát irányítja. A frakcióvezetői poszton Thomas Oppermann válthatja. Heiko Mass lesz az igazságügy-miniszter, Andrea Nahles, az SPD eddigi főtitkára a szociális ügyekkel foglalkozó tárcavezető.
Ami Angela Merkel számára talán a legfontosabb, jobb keze, Wolfgang Schäbule maradhat a német pénzügyminiszter. Alighanem a legfontosabb tárcáról van szó, hiszen a pénzügyminiszter az euróövezet sorsát is befolyásolhatja. Német médiumok meglepetésként említik, hogy a szintén kereszténydemokrata Ursula von der Leyen nem egészségügyi, hanem honvédelmi miniszter lesz, s a tárca élén Thomas de Maiziere-t váltja.
Első ízben fordul elő Németország történetében, hogy a Bundeswehrt nő vezetheti. A Facebookon ezzel kapcsolatban meglehetősen ironikus hangú bejegyzések voltak olvashatóak. Valaki például azt írta: "Sosem voltam ennyire hálás azért, hogy nem találtak alkalmasnak a katonai szolgálatra". A Die Welt ugyanakkor megjegyzi, bármilyen különösnek is tűnik a kinevezés, Európában nem tekinthető egyedinek.
Norvégiában például 2011 óta négy nő is állhatott a tárca élén. Hollandiában 2012 novemberében nevezték ki a jelenlegi női tárcavezetőt. Spanyolországban pedig 2008-ban nevezték ki a szebbik nem képviselőjét hadügyminiszternek: Carme Chacón ráadásul áldott állapotban volt, s biztonságosnak aligha nevezhető Afganisztánt is felkereste.
A keresztényszocialista CSU kapja meg a közlekedési tárcát, amely a jövőben a digitális infrastruktúráért is felel majd. A párt főtitkára, Alexander Dobrindt kerül a minisztérium élére. Hans-Peter Friedrich sokat bírált belügyminiszter az agrártárcát irányíthatja. A minisztérium ugyanakkor nem marad annyira befolyásos, mint az előző kormányban, mivel már nem felel a fogyasztóvédelemért.