A levélről Horváth Csaba a Hét Olajfa Egyesület rendezvényén beszélt először. Úgy vélte, az előző években a Fidesz mindenben el akarta venni a város önállóságát, most pedig a saját kinevezettjét akarná Budapest élére ültetni. Nem Navracsics dönt az ilyen kérdésekben, hanem Orbán Viktor, de az igazságügyminiszternek tudnia kell, készül-e törvény a közvetlen főpolgármester-választás megszűntetéséről - magyarázta Horváth. Hosszan sorolta, hogy bár a budapestiek fizetik a legtöbb adót az országban, ebből szinte alig kapnak valamit vissza. Ezért van a városban szegénység, ezért nincs rend, a fideszesek pedig csak azzal foglalkoznak, hogyan lehet a gyalázatos teljesítmény ellenére "megbundázni" a választást.
Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész-rendező levelet ugyan nem írt, de kérdéseket foglamazott meg, amelyeket a rendezvényen olvasott fel. Egyebek között arra várna választ, hogy a kultúra nemzeti vagy nemzetközi, illetve önreklám a külföld felé vagy szembenézés önmagunkkal. A beszélgetés során szó esett a Városliget ügyéről, és az '56-os emlékműről, amelyet a főpolgármester le akar bontatni. Hegedűs D. arra figyelmeztetett, hogy sem a művészettörténet, sem a történelem nem átírható.
Hegedűs D.Gézához fordulva a szocialista politikus elmondta, hogy a Fidesz a színházakat is államosítani akarja, ennek terve már a fiókban van. Minden nap eggyel nő a tét, amiért le kell váltani az Orbán-kormányt és bábjait - fogalmazott a szocialista főpolgármester-jelölt, aki szerint csak így lehet jobb Magyarországot és jobb fővárost teremteni.
Öt változtatás a fővárosiakért
Mivel az MSZP szerint "a Budapestet érintő fontos ügyekben nem elsősorban a városvezetés, hanem a kormány dönt", Horváth Csaba közvetlenül a miniszterelnökhöz fordult öt, a főváros szempontjából sürgető ügyben. Elsőként a Városligetet említette, mondván: a terület a legnépszerűbb közpark, pihenőhely és természeti kincs, a budapestiek szeretnék, ha ez így is maradna, a múzeumi negyedet ezért ne itt építsék fel.
Másodikként a közösségi közlekedés finanszírozásának megoldását sürgette, kérve a kormányt a jelenleginél hathatósabb anyagi támogatásra.
A harmadik pont a főváros állami forrásainak kérdése, mert hasonlóan a BKV támogatásához, ez is jelentősen csökkent. Horváth utalt arra, hogy az "államosított" feladatok költségénél több pénzt vont el az állam. A negyedik az oktatásügy: az MSZP visszavenné az iskolákat, mert szerinte az állam nem jó gazdájuk. Súlyosabb a helyzet az ötödik pontban jelzett egészségügyi területen: káosz és pénztelenség jellemzi az ellátást, azért az MSZP a főváros által fenntartott kórházakat visszavenné az államtól. Horváth levelét azzal zárta: "Sem Magyarország, sem az Ön kormánya nem mondhat le Budapestről!"