Az egyetlen szereplő a láncban, aki "nyer", az az állam. A szociális temetés után ugyanis adókötelezettség terheli a temetkezési céget. Ez a fővárosban, a szociális temetések helyszínéül kiszemelt csepeli temetőt fenntartó Budapesti Temetkezési Intézetnek (BTI) például 61 millió forint áfa fizetési kötelezettséget jelent 2014-ben a becslések szerint.
A BTI emiatt is kért kompenzációt a fenntartó fővárostól, arra hivatkozva, hogy az áfatörvény "az ingyenes szolgáltatásnyújtást nem ismeri el, vagyis az ingyenes szolgáltatásnyújtásnál is meg kell határozni a szolgáltatás teljesítése érdekében felmerült kiadást (hűtés, adminisztrációs díj, halott kezelés, stb.), mely után az Áfa-t meg kell fizetni". A jövő évre kalkulált 2380 - 452 hagyományos koporsós, és 1928 urnás - szociális temetésnél ez 61 millió lenne, vagyis darabonként átlagosan 25 ezer forint bevételt jelent az államnak az ingyenes temetés.
Pontosabban az állam sem nyer, mivel egyúttal kiadása is keletkezik, hiszen a hozzátartozó személyes közreműködése esetében a temetés teljes költségét - halottszállítás, kellékekkel történő ellátás, hamvasztás - átvállalja az állam, de az áfabevétellel ezeket a költségeit csökkenteni tudja, tehát még mindig kevesebbet veszít, mint például a temetkezési cég.
Utóbbinak ugyanis a szociális parcella előkészítésén, fenntartásán, a szükséges közművek biztosításán, őrzésén túl az elhunytak hűtését, a hozzátartozók sírásáshoz szükséges szerszámokkal történő ellátásáig több munkafolyamatot is ingyenesen kell biztosítani. A legnagyobb árbevétel kiesést a cégeknek a szociális sírhelyek után be nem fizetett sírhelydíjak jelentik. A már említett csepeli temetőben csak a szociális parcella kialakítása 150 millió forintba kerül, de a szociális temetésekből eredő árbevétel-kieséssel együtt ez a 194 millió forintot is meghaladja. Az említett 61 millió forintnyi áfa-fizetési kötelezettség ezen felül értendő.
