Illusztris asztaltársaság bírálta tegnap a fideszes alaptörvényt, valamint a kormányzat jogalkotási gyakorlatát tegnap az ELTE Jogi Karán, ahol a Mérlegen az Alaptörvény című kötetet mutatták be. Sólyom László volt köztársasági elnök, Tölgyessy Péter alkotmányjogász, volt és jelenlegi alkotmánybírók, Kukorelli István, Stumpf István és Dienes-Oehm Egon egyaránt az alkotmányosság mai helyzetét feszegette és azt, hogy milyen társadalmi hangulat tette lehetővé a jogállam elmúlt években látott "átalakítását", illetve szétbontását. Komoly vita azonban eltérő válaszaik ellenére nem alakult ki közöttük. (A kötetben nyolc alkotmányjogász, Herbert Küpper, Jakab András, Kukorelli István, Patyi András, Sólyom László, Tordai Csaba, Tölgyessy Péter és Trócsányi László szólal meg.)
A legdrámaibb képet Tölgyessy Péter, az SZDSZ volt elnöke, majd a Fidesz 1998-2006 közötti parlamenti képviselője rajzolta a néplélekről; a magyarok szerinte már a '70-80-as években leszoktak a jogtudatosságról, hiszen sikereket csak a jogszabályok átlépésével lehetett elérni. A 2010-es hatalomváltást az alkotmányjogász szerint megalapozta, hogy az emberek elsősorban társadalmi igazságtételt vártak, akár a jogbiztonság ellenében is, vagy pedig egy erős vezetőt, amely vágy viszont nem a kiszámítható jogállam építésének kedvez.
"Orbán Viktor arra a vélekedésére is épített, hogy a magyarok mindig akarnak valamit, csak a külföldiek nem hagyják. A jog és intézményesség helyett az 'ügyet', a szimbolikát helyezte középpontba, és emiatt a kormányfő a jogra már csak mint a hatalom eszközeként tekint" - fejtette ki Tölgyessy, aki kitért arra is, hogy Orbánék a rendszer "apró átalakításaival" elérték, hogy ne, vagy csak nehezen legyen leváltható a hatalom, és egy esetleges kormányváltás se érje őket hátrányosan, "és ebben nem ismernek tréfát". "A szavazók többsége még akár 40 évig sem szabhat irányt a politikának" - tette hozzá.
Nemcsak Magyarországon van válság, ám más országokban mégsem kezdték el visszabontani a jogállamot - ezt már Sólyom László mondta, aki szerint a fő kérdés, hogy a társadalom megérti-e az alkotmányosság lényegét, az Egyesült Államokban ugyanis még ma is van alkotmánytisztelet. De szerinte az Alkotmánybíróság (Ab) sokat tett azért, hogy ez a kultúra Magyarországon is fejlődésnek induljon a rendszerváltás után, és Sólyom szerint nagyon fontos volt, hogy bárki az Ab-hez fordulhatott, ám ezt a lehetőséget Orbánék megszüntették. A volt államfő mindezek ellenére remélte, hogy a fiatalok képesek lesznek változásokat előidézni.
Bár megpróbálta védelmébe venni az alaptörvényt a jelenlegi alkotmánybíró Stumpf, ez csak ellentmondásosan sikerült. Szerinte a fiatal jogásztársadalomnak az alaptörvénnyel, és az alkotmányozás színvonalával szemben tanúsított "intellektuális lázadása" nem ér sokat, kérdéses, meddig tart. Stumpf a rendszerváltás előtt - a Bibó Szakkollégiumban - már "látott ilyet". Annak ellenére mondta ezt, hogy megtapsolta a kötet fiatal szerkesztői - Tóth Péter és Molnár Benedek - kijelentéseit, melyek szerint az alaptörvény negyedik módosítása csalódottságot, dühöt váltott ki belőlük.
Stumpf egyrészt Sólyomra "mutogatva" megkérdőjelezte, hogy érdemes-e hagyni, hogy "a bolondtól a jogászig" bárki az Ab-hez fordulhasson, másrészt megvédte az alaptörvényt, mert szerinte szükséges volt azt újragondolni 23 év után. "Nem lehet kizárni, hogy a mostani alkotmány helyreállítja a néphatalmat, azok elsőbbségét az Ab-vel szemben, akiket valóban a szavazók ruháztak fel a hatalommal" - fejtegette Stumpf, aki előadása végén azt pendítette meg, hogy talán szétfeszítheti az alkotmányt, ha az utóbb alkotmányellenesnek talált passzusokat "visszapakolják".
A volt alkotmánybíró Kukorelli István erre azt mondta, hogy szerinte most is fel fogja ismerni a kormányzat, amire még Ferenc József is rájött, miszerint Magyarországot nem lehet alkotmányosság nélkül kormányozni. Hosszú mondandójába viszont többször belezavarodott egy másik mai alkotmánybíró, Dienes-Oehm Egon, aki szerint ugyan a kétharmad "akaratát" politikai és morális síkon is teljes egészében megtestesíti a preambulum, de mint mondta, arról, hogy szükség volt-e ezt külön belefoglalni az alkotmányba, már nem akar beszélni.
Az ELTE dísztermét megtöltő eseményről az MTI - amelynek tudósítója munkatársunk közelében ült - nem közölt egyetlen sort sem. A rendezvény nem sokkal 12 óra után lezárult, de este 19:30-kor sem volt róla hír.