Magyarország idén kijött a recesszióból, de nem került tartósan gyors és egészséges növekedést hozó pályára - figyelmeztet a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése. Ráadásul a régióban csak Szlovénia GDP növekedése nem előzi meg hazánkat - tette hozzá Vértes András.
A GKI elnöke közölte, 0,3 százalékról ugyan 1 százalékra emelték az idei GDP bővülést, de ez elsősorban egyszeri tényezőknek köszönhető: a jó időjárás a tavalyinál jelentősen nagyobb mezőgazdasági teljesítményt eredményezett, illetve az elsősorban uniós forrásokból megvalósuló kormányzati, közösségi beruházások tolták följebb a GDP-, illetve a beruházási adatokat. Ezt utóbbi ugyan idén 4 százalékkal növekedett, de többnyire a tovább már nem halasztható gépcseréket, technikai korszerűsítéseket hajtották végre. A magánszektor beruházási aktivitása továbbra is erőtlen. A feldolgozóiparban is inkább csak stagnálnak a fejlesztések.
"Az agrárium és az uniós források nélkül valójában a GDP stagnál és még a 2011-es szintet sem éri el" jegyezte meg Vértes. A fogyasztás élénkítését pedig a már középtávon sem fenntartható "reszicsökkentéssel" érte el a kormány. A GKI elnöke úgy vélte, a 10 százalékos visszanyesés még akár indokolható is lett volna a világpiaci árakkal, de a 20 százalék már biztosan nem. A második lépcsős "rezsicsökkentés" miatt a mesterségesen leszorított infláció éves szinten 1,8 százalékos lehet, ám Vértes szerint a pénzromlás mértéke 2014. végére a 3,5-4 százalékos is lehet. A jegybanki alapkamat idén 3 százalékig is süllyedhet, de ez jövőre az emelkedő infláció mellett nem lesz tartható. Nagy kérdés, hogy a Monetáris Tanács kismértékű fokozatos emelés mellett dönt, vagy esetleg rákényszerülhet egy drasztikusabb kamatnövelésre is például, ha az USA "jegybankja" a FED megkezdi a dollárcsapok elzárását.
Az agrárium és az uniós források nélkül valójában a GDP stagnál és még a 2011-es szintet sem éri el
Az osztogatás terheit a kormány elsősorban az üzlei szférára hárítja
Ha a kormányzat nem változtat a jelenlegi politikáján, folytatódhat az ország lemaradása. A kedvezőtlen üzleti, jogi és befektetési környezet fennmaradása a jövő év második felétől már újra fékezni fogja a magyar gazdaságot.
A költségvetési hiány várhatóan 2013-ban 2,8 százalékos lesz és a GKI elnöke szerint a kormány jövőre is mindent elkövet, hogy az ország ne kerüljön vissza a túlzott deficiteljárás alá. Az államadósság év végi változásának előjelét a forint záróárfolyama és különösen a kincstári tartalékok alakulása dönti el. A GKI 2013 végére 79-80 százalék közötti adósságrátát vár. A gazdasági folyamatokból adódó adósságcsökkenést 2011 és 2012 után 2013-ban sem sikerül elérni.
Jövőre az idei stagnálás után 1,4 százalékos növekedés várható. A piacgazdasági normáktól való szisztematikus eltérés, a tőke- és versenyellenesség kikapcsolta a tartós felzárkózást jelentő növekedés hajtóerőit, s gazdaságpolitikai fordulat nélkül leszakadási pályán maradunk - jelezte a tornyosuló gondokat a GKI a tegnap ismertetett konjunktúrajelentésében.
A választási gazdaságpolitika nem jelent hagyományos választási költségvetést, az osztogatás terheit a kormányzat korábbi gyakorlatának megfelelően elsősorban az üzleti szférára igyekszik hárítani (adók, rezsicsökkentés). A kormány sajátos megoldást választ a devizahiteles mentőakció kidolgozása során is: a költségvetés ebben nem vállal terheket, ez a bankokra sem hárítható már vég nélkül, ezért az igazságszolgáltatástól vár megoldást és összességében időhúzásra játszik.
A választási gazdaságpolitika terheinek bankokra és cégekre hárítása természetesen csak rövidtávon lehetséges, hiszen az érintettek előbb-utóbb különböző módon - költségeik továbbhárításával, a minőség rontásával, a fejlesztések halasztásával - végső soron a lakosság és az üzleti szféra terheit növelik.
A GKI 2014-re 2,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt prognosztizál, de ehhez nagy valószínűséggel a jövő nyáron évközi egyenlegjavító lépésekre lesz szükség. Az adósságráta már minimálisan mérséklődik. A beruházások 2014-ben is az EU-támogatású fejlesztések miatt emelkednek, de csak 2 százalékkal.
Rekordalacsony infláció
A Takarékbank elemzői 2014-re 1,5 százalékos éves inflációra számítanak, de jövő decemberre akár 2,5 százalékot is elérhet a pénzromlás. Idén 1,7 százalékos éves inflációt várnak a bank elemzői. A jegybanki alapkamat-vágás még folytatódhat, 2013. év végére 3 százalékra, de akár az alá is csúszhat.
A várakozásoknak megfelelően 0,9 százalék volt az infláció novemberben, ennél alacsonyabb, 0,6 százalékos infláció utoljára 1974 februárjában volt – mondta Suppan Gerely, a Takarékbank elemzője. Főleg az élelmiszerárak emelkedésének megtorpanása fékezte az inflációt.
A háztartási energiaárak csökkentése a Takarékbank elemzője szerint is szintén hozzájárul a pénzromlás mérséklődéséhez, bár a második lépcsőben végrehajtott 11,1 százalékos "rezsicsökkentés" hatása igazán decemberben lesz érzékelhető.
A Takarékbank elemzői is figyelmeztetnek a FED várható forrsászűkítő lépéseire, ami emelheti a fejlett piaci országok papírjainak hozamát és a befektetők érdeklődése csökkenhet a feltőrekvő piacok iránt. Ez érintheti a magyar állampapírokat is.
