Megválasztotta az idei Év emberét a Time. A tekintélyes amerikai hetilap az idén megválasztott katolikus egyházfő, Ferenc pápa mellett tette le voksát. Az újság azzal indokolta döntését, hogy ő az első nem európai egyházfő 1200 év után, s van elég ereje "a világ megváltoztatásához". A kitüntetést 1927 óta minden évben azon személy(ek)nek ítélik oda, aki az adott évben a legnagyobb hatással volt - akár negatív, akár pozitív módon - a világra, s az azt uraló hírekre.
Mint tegnap a Népszava megírta, a Today internetes oldalán indított olvasói szavazáson is az argentin egyházfő vezetett toronymagasan. A több mint negyvenezer voks hatvan százalékát tudta magáénak. Második helyen Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori informatikusa szerepelt 12 százalékkal - ő szivárogtatott ki több ezer titkos iratot a sajtónak az Egyesült Államok lehallgatási és adatgyűjtési módszereiről, tevékenységéről. A harmadik helyen holtverseny alakult ki 7-7 százalékkal Miley Cyrus, provokatív akcióiról híres énekesnő, s Ted Cruz, texasi szenátor, a teadélután mozgalom tagja között, akit a Republikánus Párt felbújtásáért, s a két hetes kormányzati leállásért vádoltak meg.
Ferenc pápa Barack Obama amerikai elnököt is maga mögé utasította - akit már 2008-as megválasztásakor, s 2012-es újraválasztásakor is az Év emberének választott a Time -, s harmadjára szerepelt a jelöltek között. Ha idén is ő kapta volna a megtisztelő címet, akkor elődje, Franklin Delano Roosevelt után ő lett volna az Egyesült Államok második elnöke, aki háromszor is kiérdemelte azt.
Korábban a díjazottak közt szerepelt az események negatív befolyásolása miatt Adolf Hitler (1938), vagy Joszif Sztálin is (1939, 1942). Sőt az sem kötelező kritérium, hogy egyetlen személy érdemelje ki az Év embere kitüntetést. 2011-ben az Arab tavasz gerjesztette forradalmak, illetve az európai megmozdulások hatására “A tüntetők” kapták a címet, 1988-ban a “Veszélyeztetett Föld bolygó”, 1956-ben pedig a magyar szabadságharcos volt az Év embere.
A cím ötlete először 1927-ben, Charles Lindbergh teljesítménye láttán fogalmazódott meg a Time szerkesztőségében. Az akkor 25 éves pilóta elsőként repülte át az Atlanti-óceánt leszállás nélkül. Azóta a magazin minden évben kitüntet egy személyt, akinek portréja hagyományosan a lap szilveszteri kiadásának címlapján jelenik meg.
Forgószél sűvít a Vatikánban
Ferenc pápát egyszerű, szerény lelkipásztorként ültették Szent Péter trónjára, aki Buenos Airesben érsekként is garzonban élt, metróval közlekedett. Talán az őt márciusban megválasztó bíborosok sem számítottak arra, hogy micsoda forgószél süvít majd át a Vatikánon. Már első megnyilatkozásaival belopta magát a hívők s nem hívők szívébe egyaránt. Nem csalhatatlanságát hangoztatta, hanem azt, ő is bűnös, Isten esendő szolgája. Ezért rendre arra kéri az embereket, imádkozzanak érte. Bár 2005-ben még arra kérlelte a főpapokat, ne őt válasszák meg egyházfőnek, idén márciusban már úgy érezte, az Úrnak vannak tervei vele.
A Ferenc pápa által előidézett tornádó felkavarta a katolikus egyház állóvizét, megkérdőjelezhetővé váltak évszázados tabuk. Olyan témákról is viták kezdődtek, amelyeket évszázadokon át igyekezett szőnyeg alá söpörni az egyház.
Első intézkedéseivel vissza akarta szerezni az egyház hitelét. Új alapokra helyezte a vatikáni bank, az IOR működését. Pontosan tudta, hogy a pénzintézet hatalmas támadási felületet jelent. Nem is csoda, hiszen hírhedt olasz maffiózók is elhelyezték vagyonukat az IOR-nál.
A vatikáni bank reformja ugyan az argentin származású Jorge Mario Bergoglio rengeteg energiáját őrölte fel, mégis volt ereje az egyház reformjának elindítására is. Tanácsadó testületet hívott életre nyolc bíborossal, az ő feladatuk a javaslatok kidolgozása.
A reform szele a katolikus hívőket is elérte. Ferenc pápa az ő véleményüket is kikérte például az azonos neműekhez vonzódók megítélésével kapcsolatban, vagy olyan témákban, részesülhetnek-e szentségekben az elváltak.
Ferenc pápa nemcsak beszél az ökumenizmusról, hanem az egyházak közeledésének legfontosabb szereplőjévé vált. Egyetlen alkalmat sem szalasztott el, hogy elítélje az antiszemitizmust utalván arra: a katolikus és a zsidó vallás egy tőről fakad. Ugyanakkor Ferenc pápa nemcsak Isten földi helytartójaként vonulhat be a történelembe. A Vatikán államfőjeként is tisztelet övezi. Fontos külpolitikai témákról - így a szíriai válságról - tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, s a közel-keleti megbékélésről Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A pápa igen népszerű a hívők és nem hívők körében egyaránt. Mi a titka? Talán az, hogy miközben az egyházat bátor döntésekkel készíti fel a modern kor kihívásaira, ő maga mindig is Krisztus egyszerű, hűséges és emberséges szolgája marad.