A bizalmi szavazás megtartásáról Letta legfőbb pártfogójával, Giorgio Napolitano elnökkel még múlt hét közepén állapodott meg. Berlusconi tömörülésének távozásával ugyanis új helyzet állt elő. Mivel azonban Angelino Alfano kormányfőhelyettes vezetésével több, a kabinet munkáját támogató képviselő kivált a Forza Italiából, s Új Jobbközép (NC) néven pártot is alapított, Lettának nem kell aggódnia. Olyan jelentős többsége van a felsőházban is, hogy akár a teljes törvénykezési időszakot kihúzhatja.
A veszély ezúttal nem is a jobb-, hanem inkább a baloldalról fenyegeti, méghozzá saját politikai ereje, a Demokrata Párt új, vasárnap megválasztott vezetője, Matteo Renzi részéről. Utóbbi ugyanis láthatóan nem érzi sajátjának a kormányt, a pártelnök-választás előtt is rendre bírálta annak munkáját. Renzi ugyan hétfőn azt közölte, "a kormány megbuktatása nem szerepel a napirendünkön", de komoly reformprogram elfogadását követelte Lettától.
A miniszterelnöknek pedig nincs más választása, ki kell egyeznie Renzivel. Ezért várhatóan elfogadja legfontosabb követeléseit, s bejelenti a választási törvény reformját, a pártoknak juttatandó támogatások csökkentését, valamint gazdaságélénkítő lépéseit.
A két "nagyágyú" közötti kompromisszum biztosra vehető ugyan, de az is biztos, hogy viszonyuk nem lesz felhőtlen, mert Renzi nem akarja beérni a másodhegedűs szerepével, s kimondva-kimondatlanul ő is a kormányfői bársonyszék megkaparintására törekszik. Januárban ő is bemutatja reformprogramját.
Berlusconi szerepének apadását jelzi, hogy az olasz sajtó is egyre kevesebbet foglalkozik vele. A volt kormányfő azonban nem adja fel a kormány megbuktatására vonatkozó terveit, s mint mondta, minden erejével azon lesz, hogy májusban új parlamenti választást rendezzenek Olaszországban. Terveit azonban aligha koronázza siker.
