Az elmúlt három évben kénye-kedve szerint alakította a bíróságok elleni közhangulatot a kormányzat - hol elmarasztalta azokat enyhének vélt ítéletek miatt, hol egy kívánt fordulat beálltával éppen a megelégedését jelezte. Ez a folyamat az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) legfrissebb elemzése szerint most a Rezesová-üggyel tetőzik: Rogán Antal Facebookos kifakadása is bizonyítja, hogy a kétharmad mára lényegében "politikai gondnokság" alá helyezte a bírói hatalmi ágat.
Hiszen a kormányzat folyamatosan azt sulykolja, hogy a bírói ítéletek jogállami körülmények között is felülírhatók, hogy a bírói hivatásrend politikai okokból lefejezhető, és hogy a nagy botrányt kiváltó esetekben a politikusok "egyfajta néptribunusként" a nép elemi felháborodását rázúdíthatják a bíróságokra. Ha pedig a bíróság "alátesz" a politikának, az intézet szerint a hatalom arra adhat engedélyt, hogy bárki ignorálja az ítéleteket.
A Fidesz frakcióvezetője egy hete a négy ember halálát okozó szlovák milliomosnő házi őrizetének "luxuskörülményein" háborodott fel, lényegében azt kifogásolta, hogy gazdag emberként jobb körülmények között töltheti az otthoni fogság idejét. A Budapest Környéki Törvényszék még aznap visszahelyezte előzetes letartóztatásba Rezesovát, amit Navracsics Tibor igazságügy-miniszter is kommentált azzal, hogy a bíróság "korrigálta" hibáját. Mindezt nem fogadta osztatlan siker: Rogán Facebook-oldalán többségében voltak azok az üzenetek, amelyek szerint Rogánnak nem kellene beavatkoznia a bíróságok munkájába, ő viszont azzal védekezett, hogy politikusként neki is lehet "véleménye".
A Magyar Bírói Egyesület, az ügyvédi kamara, és a Kúria elnöke azonban nem így látta: ahogy korábban nem, a nyilatkozat után egyértelműen jelezték, hogy a bíróságok nem utasíthatók, és a befolyásolás látszatát keltő politikai nyilatkozatok ellen fel kell lénpiük. Valamivel finomabban, de múlt héten az Országos Bírósági Hivatal elnöke is arról beszélt, hogy a bíráknak bátorsággal és méltósággal kell rendelkezniük, hogy szembenézhessenek a munkájukat érő támadásokkal.
Ami viszont az IDEA szerint oda vezet, hogy a társadalom végképp elveszíti az igazságszolgáltatásba vetett hitét - noha az még csökkenő tendenciájában is magasabb, mint a politikába vetett bizalom. Ennél súlyosabb következmény lehet, hogy az emberek értelmetlennek tartják majd a jogkövetést, hiszen - mutatott rá az intézet - értelmét veszti a jog, ha a kormány magára oszt egy "korrigáló", "igazságosztó" szerepet. Orbán Viktor néhány héttel ezelőtti kiszólása is jelzi a kormányzat ezen szándékát, azt mondta, a kormánynak kell az "az emberek oldalára" állnia, ha az igazságszolgáltatás ezt nem teszi meg. De mint az IDEA felhívta a figyelmet: a társadalomnak fel kell ismernie, hogy ügyeinek "szakmai szempontú intézése" sokkal jobb helyen van a bírák, mint a politikusok kezében.
A bírók ellen hangolt közvélemény miatt a polgárok egymásba vetett bizalma is sérül. Ráadásul a kormány még az alaptörvényben is rögzítette, hogy a bírák függetlenek, és nem utasíthatók. Ennek ellenére Gulyás Gergely azzal próbálta tegnap menteni frakciótársát, hogy az nem is a konkrét ügyben szólalt meg, hanem csak arról beszélt, hogy "vizsgálni érdemes" a házi őrizetet, ami viszont már a jogalkotókra tartozik, ezért szerinte mégis joggal szólalt meg Rogán. (Rogán a videóban egyrészt a konkrét ügyről beszél, másrészt azt éppen a luxusház előtt készítették, ahol Rezesová házi őrizetben volt.) Ám Gulyás szerint Rogán azért sem befolyásolhatta a törvényszéket, mert az alaptörvény ezt a bírák függetlensége miatt nem engedné meg neki - de Rogán nyilatkozatát az ellenzék szerint is nehéz másként értékelni.