"A világ gyászol. Ma Nelson Mandela lesz az elnöke a csúcstalálkozó munkájának" - mondta az első fekete bőrű dél-afrikai elnök fotója előtt tartott megnyitó beszédében Hollande. Hozzátette: "Halálának másnapján ült össze Afrika itt, Párizsban a biztonsági értekezletre. Ez jelképes és ugyanakkor felelősségteljes".
Párizsban minden közintézményen félárbócra eresztették a zászlókat, s egymást követik a megemlékezések Mandeláról az Elysée-palotában rendezett csúcstalálkozón, amelyet eredetileg azért hívtak össze, mert Franciaország egy éven belül másodszor hajt végre katonai beavatkozást egy afrikai országban, Mali után a Közép-afrikai Köztársaságban.
"Mandela az elnyomással szembeni ellenállás példája, példa a gyűlölettel szembeni megbocsátásra, példa a megpróbáltatásokkal szembeni intelligenciára" - hangsúlyozta a francia elnök, aki szerint Mandela "azért válhatott hőssé világszinten, mert mélyen emberséges és mélyen jó ember volt".
"Franciaország megérti a remény üzenetét minden nép számára. Ez az üzenet kötelez, és Franciaország helyette meg fog tenni mindent, amit meg kell tenni a méltóságért. Franciaország Nelson Mandela emléke előtt tiszteleg, Franciaország osztja a (dél-afrikai nép) fájdalmát és valamennyi afrikainak együttérzését fejezi ki" - fogalmazott Hollande.
A csúcstalálkozó résztvevői, köztük negyven afrikai állam- és kormányfő, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egy perces csenddel adóztak Mandela emléke előtt.
A két napig tartó értekezlet néhány órával azután kezdődött, hogy megindult a francia katonai beavatkozás a Közép-afrikai Köztársaságban, ahova a volt gyarmatosító Franciaország a hét végéig mintegy 1200 katonát küld. Januárban Párizs négyezer katonát mozgósított Maliban a délre törő iszlamista erők feltartóztatására.
Párizsban több afrikai vezető is üdvözölte a francia fellépést Banguiban, köztük Ibrahim Boubacar Keita mali elnök, aki Franciaország gyarmattartó múltjára utalva Párizs "történelmi feladatáról" beszélt.
A francia diplomácia számára az anyagilag költséges beavatkozások viszont annak a bizonyítékai, hogy Afrikának is közös védelmi politikára lenne szüksége. "Ahhoz, hogy a sorsát kézbe tudja venni, Afrikának magának kell a biztonságát biztosítania" - hangsúlyozta Francois Hollande a csúcstalálkozón.
Alfa Condé guineai elnök azt mondta: "Meglátjuk, hogyan képesek az afrikaiak megszervezni, hogy magunk is vállalni tudjuk a felelősségünket. Az mindenesetre nem normális, hogy Franciaországnak kelljen tűzoltóként fellépnie a megmentésünkre".
Az Afrikai Unió májusban Addisz-Abebában rendezett csúcsértekezletén felmerült egy gyorsreagálású afrikai erő létrehozásának gondolata, s elképzelhető, hogy ezt Párizsban hivatalosan is be fogják jelenteni.
