Theresa May tegnap Brüsszelben az uniós igazságügyi és belügyminiszterek tanácskozásán vetette fel a brit kormány igényét az unión belüli szabad munkaerőmozgás szabályozásának módosítására. A brit belügyminiszter közleményében tette fel a kérdést: a tagállamoknak miért nincs lehetőségük a bevándorlás szabályozására, ha az meghalad egy bizonyos szintet.
May úgy véli, a jövőbeli csatlakozási szerződéseknek már tartalmazniuk kellene: a tagállamok lassíthatják a munkaerőpiacukhoz való korlátlan hozzáférést, amíg nem biztosak benne, hogy az nem vezet "tömeges migrációhoz".
Emellett kezdeményezte, hogy az új tagállamok előbb érjenek el egy meghatározott gazdasági vagy jövedelemszintet, mielőtt hozzáférést kapnak a teljes uniós munkaerőpiachoz.
Az Unió nem fogadna el egy ilyen módosítást, amely „másodosztályúként” kezelné az új tagállamok polgárait, nyilatkozta a BBC-nek egy kelet-európai diplomata. Viviane Reding igazságügyi biztos pedig kijelentette, az uniós szabályozás jó, maradnia kell, "a tagállamoknak a jogsértések megelőzése érdekében kell elfogadniuk ezt". "Ha vitát nyitnánk a szabadságról, a végén semmi nem maradna belőle" - tette hozzá.
Az aggodalom azért erősödött fel, mivel január elsejével, hét év lejártával, megszűnnek a román és bolgár állampolgárokkal szembeni eddigi korlátozások. A tagállamok kormányai a jelenlegi szabályozás értelmében nem utasíthatják el az Unió területéről érkező munkavállalókat.
Miután Nagy-Britanniának az uniós előírások miatt nincs lehetősége arra, hogy meghosszabbítsa a román és bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozást, ezért a Downing Street arra készül, hogy jelentősen szigorítja az uniós munkavállalók szociális ellátásának szabályait.
Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos a tervet sajnálatos túlreagálásnak nevezte, mondván a munkaerő-áramlást "nem olyan nyomás alatt és nem olyan hisztériával" kell kezelni, ahogy az az Egyesült Királyságban zajlik.
Az uniós tagjelöltek közé tartozik Macedónia, Montenegró és Szerbia, de tagjelölt a 75 millió fős Törökország is, amely a csatlakozással a tömörülés legnépesebb, s egyben legszegényebb államává válna. A múlt héten közzétett adatok szerint az unión kívülről érkező bevándorlók száma 30 ezerre esett vissza júniusig bezárólag éves szinten, míg az EU-n belüli migráció 72 ezer főről 106 ezerre nőtt.
