Hiába javultak 2000-től 2009-ig folyamatosan a magyarországi PISA-felmérések eredményei, Hoffmann Rózsa szerint a 2012-es felmérés az akkori 15 évesek romló eredményei - amelyek rosszabbak a mérésben résztvevő 34 OECD-ország átlagánál - "iskolás koruk kezdeti szakaszának kritikus következményei". Vagyis a köznevelési államtitkár szerint a 2003-ban az általános iskola első osztályát megkezdő 6 éves tanulók alapkompetenciáiban jóvátehetetlen károkat okozott az akkori oktatásirányítás. Mivel 2002 és 2006 között az MSZP koalíciós partnereként az SZDSZ adta az oktatási minisztert, Magyar Bálint személyében, Hoffmann szavai mögött egyértelmű "elmúltnyolcévezést" fedezhetünk fel, holott 2010 decemberében - a 2006-hoz képest javuló 2009-es PISA eredményeket kommentálva - az akkor még alig fél éve regnáló oktatási államtitkár "a magyar pedagógustársadalom szakmai felkészültségét, a minőségi oktatás iránti elkötelezettségét" vélte felfedezni az akkori pozitív változások mögött.
Ennek ellenére a héten Hoffmann olyan "bűnöket" rótt fel a Magyar Bálint-féle oktatásirányításnak, amelyek az alapkészségeket aligha befolyásolhatták. Az államtitkár szerint például 2003-ban úgy módosult a Nemzeti alaptanterv (NAT), hogy "kivették a kötelezően megtanítandó tartalmakat", valamint "a kompetenciafejlesztést szembefordították az ismeretszerzéssel". A két érv azonban éppen ellentmond egymásnak: a 2003-as NAT valóban az alapkompetenciákat helyezte előtérbe a lexikális tudással szemben, a PISA-felmérés azonban éppen az alapkompetenciákat méri. Nehezen értelmezhető érv az "elmúltnyolcév" hibáztatása mellett, hogy "az iskolák külső szakmai ellenőrzése sem működött", vagy hogy az alsó tagozatosok buktatása tiltott volt. Az elsős tanulók képességeit nyilvánvalóan nem a tanfelügyelők jelenléte vagy az évismétlés javíthatta volna. De nehéz számonkérni a 2012-es természettudományos eredményeket azokon, akik 2003-ban, alsó tagozatosként még nem is tanultak ilyen tantárgyakat.
A családok anyagi lehetőségei viszont jelentősen befolyásolhatták a teszteredményeket. Balázsi Ildikó, a PISA nemzeti projektvezetője, az Oktatási Hivatal közoktatási mérési osztályának vezetője szerint az esélyegyenlőség területén az eredmények 2000 óta változatlanok, Magyarországon jelenleg is nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátterű tanulók között, vagyis a családi háttér jobban befolyásolja a tanulók eredményét az OECD-átlagnál. A korábbi felmérésekkel összevetve matematikából és természettudományokból a romlás jelentős. A negatív tendencia összességében főleg a nagyon gyengén teljesítők arányának növekedésében mutatkozik meg, a kiemelkedő tanulók teljesítménye nem változott - tette hozzá Balázsi Ildikó.
A politikusoknak kellő távolságtartással kellene - kormányból és ellenzékből egyaránt - értékelniük a PISA-felmérés eredményeit, de szakmai szempontból egyértelműek az adatok: a pedagógusokat és a közoktatást érintő, részben már 2010 előtt is megtett kormányzati intézkedések felelősek a tanulók alapkészségeinek romlásáért - mondta lapunknak Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint alapvető probléma, hogy a kompetencia-alapú oktatás helyett a Hoffmann-féle oktatásirányitás a lexikális tudás elsajátítására összpontosító pedagógiai szempontrendszerhez akar visszatérni, amely már a 90-es években is túlhaladott álláspont volt. "A mai társadalmi-technológiai feltételek mellett már nem az a legfőbb cél, hogy a diákok minél több információt jegyezzenek meg, hanem az, hogy megtanulják: hol és hogyan tudják megszerezni leghatékonyabban az információt" - foglalta össze a két nézet közötti különbséget Mendrey.
Az érdekvédő szerint a pedagógusok hangulata is befolyásolhatta az eredményeket 2010 után, amelyet nem pusztán az anyagi helyzetük határozott meg, hiszen a pedagógiai önállóság elvétele is szakmai károkat okozott. Mendrey szerint a PISA-felmérés eredményei ugyan rövidtávon értelmezhető "pillanatképek", de egyértelműen mutatják a romló tendenciát. "A 2015-ös felmérés eredményei után már nem lehet majd a politikai elődökre mutogatni" - tette hozzá a PDSZ elnöke.
Mi a PISA?
A fejlett ipari országokat tömörítő, 34 tagú, párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által szervezett PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment, jelentése: Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programja) 2000 óta zajlik három évente, a vizsgálat eredményeit mindig a következő évben publikálják. A felmérés három területen vizsgálja a 15 éves tanulók alapképességeit: szövegértésben, matematikában és természettudományban. A mintavétel egy országban legalább 150 iskolára terjed ki, egy iskolából pedig legalább 35, véletlenül kiválasztott tanuló írja meg a papíralapú teszteket. A kérdőíveken a felmért műveltségi területtel kapcsolatos feladatok és kérdések találhatók.