;

Várkonyi Tibor;

Várkonyi Tibor

- Bírónő, Ön zsidó?

Türelmetlen vagyok, meglehet, - igen, az vagyok, - de izgatottan várom, mikor szólal meg végre valamelyik magas beosztású fideszes vezető, számon kérni Gaudi-Nagy Tamáson minősíthetetlen bírósági viselkedését. Nem a cím- és rangkórság említteti velem a "magas beosztást", hanem a nemzedéki megfontolás. Ha jól emlékszem, a rendszerváltáskor ezek az ifjak azzal léptek be a közéletbe, hogy ők a Bibó-kollégium generációja. Nos, most, amikor elérkeztünk a Horthy reminiszcenciák föltámasztásához, Bibó István életműve soha nem volt időszerűbb, magam szorgalmasan bújom.

Így akadtam rá a Válogatott tanulmányok második kötetében "A zsidókérdés Magyarországon 1944 után" című esszére, amely ha fölelevenítjük, porrá zúzza a napjainkban összetákolt elméleteket. Lehetetlen találomra citálni ebből a háromszáz oldalból, de már a kiinduló pontja mindent elmond. Bibó azt fejtette ki, hogy "Magyarországon 1919-től egy olyan, alapjában feudális-konzervatív kormányzati forma uralkodott, mely zsidóellenes kilengések közepette született meg… Különösen megnövekedett ez a feszültség a harmincas évek gazdasági válságától, s még inkább a német hitlerizmus uralomra jutásától kezdve". Teljesen hamis tehát az állítás, hogy a holokauszt borzalmai 1944. március 19.-ével, a náci megszállással kezdődtek.

De ugorjunk. A legfrissebb legendát, amely Horthy érdemeiként tünteti föl a budapesti zsidóság "megmentését" a deportálásoktól, Bibó azzal cáfolta meg, hogy ezt a hajdani kormányzó külföldi kormányok, (köztük a semleges svéd kabinet) és egyes magyar egyházak sürgető nyomására tette csak meg. És hozzáfűzi, hogy a fővárosi gettók kialakítása a kiéheztetésen és embertelen körülményeken túl, megteremtette annak a lehetőségét is, hogy kisebb mértékben ugyan, mint a haláltáborokban, de a nyilas briganti különítmények a fővárosban is tömegesen gyilkoljanak. A felejtés, feledtetés néha hasznos lehet, de a tagadhatatlan tényeket nem teszi semmissé.

Ennyit a legendáról. De Bibón innen és túl, a kormányzatnak az Alaptörvényben is előírt kötelessége, hogy számon kérje Gaudi-Nagy képviselőn, ügyvédre, Jobbikos képviselőre nem érvényesek a köztársasági elvek?