A hétfői szavazás kimenetele előre látható volt, a jogszabály tervezet a szükséges 87 helyett csupán 85 támogató voksot kapott, mivel több kormánypárti szenátor nem jelent meg a szavazáson.
Az elutasítás azonban nem jelenti a bányanyitás meghiúsulását, a kérdésben a végső szót a képviselőháznak kell kimondania, ahol a román média információ szerint vélhetően gond nélkül összegyűl majd a szükséges voks.
A mostani szavazás már nem az augusztusi kormánytervezetről szól, azt első nekifutásra sem fogadta el a parlament, miután koalíciós feszültséget szült. A november 19-i elutasításáról szóló jelentés ajánlásokat fogalmaz meg a bányatörvény olyan módosítására, amely megteremti az aranykitermelés jogi feltételeit. Ezeket a módosításokat a szenátus szakbizottságai végrehajtották, a hétfői szavazás már a módosított változatról szólt.
A HotNews román hírportál arról számolt be, hogy a bányatörvény megszavazása után a kormány határozatban dönt a verespataki aranykitermelés elkezdéséről. Információik szerint ez januárra várható. A novemberi voksolás után még arról írtak a román lapok, hogy miután koalíciós egyezség született a kormánytervezet elutasításáról, rövidesen teljesen új bányatörvényt terjeszt be a kabinet, amely ösztönzi majd a természeti kincsek Románia számára előnyös kitermelését.
Az augusztusi tervezet azt próbálta elérni, hogy a verespataki aranykitermelés minél előnyösebb legyen az ország számára, ugyanis a korábbi megállapodás kapcsán egyetértés volt abban, hogy ez leginkább csak a kanadai befektetőnek kedvez. Verespatakon, ha megkezdődik az aranykitermelés, akkor Európa legnagyobb ciántechnológiás aranybányája nyílik meg.
A tervezet azt irányozta elő, hogy nemzeti fontosságú, közhasznú projekt legyen a verespataki aranybánya beruházás, amely 1997 óta lóg a levegőben, mivel azóta egyetlen román kormánynak sem volt bátorsága sem a nemzetközi tiltakozási hullámot is kiváltó projekt leállításához, sem annak engedélyezéséhez. A tervezet szerint legkésőbb 2016 novemberében elkezdődött volna a kitermelés immár az új feltételek mentén.
A kabinet arra hivatkozott, hogy jobb pozíciókat ért el a román állam számára. A tervezet új egyezményt irányozott elő a kanadai beruházóval, amely alapján a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) többségi tulajdonosa több részletben ingyen átadja részvényei 5,69 százalékát a román állam által ellenőrzött kisebbségi tulajdonosnak, így az állam részesedése eléri a 25 százalékot.
A kormány szándékának nyilvánosságra kerülése óta folyamatosak a tiltakozó megmozdulások Románia nagyvárosaiban, főképp Bukarestben és Kolozsváron. Környezetvédők és más civil szervezetek aktivistái, szimpatizánsai, legnagyobb részt fiatalok minden vasárnap utcára vonulnak.
Eközben egyre nagyobb vihart kavar a palagáz kitermelésének kérdése is. Vasárnap a dél-romániai Pungesti településen több száz csendőr bevetésével verték szét a palagáz-kitermelés ellen tiltakozók táborát. A településen a Chevron készül kitermelésre. A vasárnapi összecsapás után több személy sürgősségi ellátásra szorult,. Hétfő hajnalban a sátrakban tartózkodó tüntetőket a csendőrök erőszakkal kiráncigálták, majd zárt kocsikba zárták őket és elszállították a helyszínről. A tüntetők táborát kerítéssel vették körül a rendfenntartó erők.
A Chevron munkagépei jelenleg a termelésre kiszemelt helyszínen vannak. A térségben októberben kezdtek tiltakozni a helybéliek, amikor a nagyvállalat elkezdte felállítani munkagépeit. Román sajtóbeszámolók szerint ez volt az első alkalom, hogy az országban a karhatalom erőszakot alkalmazva próbált megfékezni egy civil tiltakozást. Akkor a Chevron ideiglenesen felfüggesztette a tevékenységét. A vasárnapi heves tiltakozásra azért került sor, mert a vállalat december elsejétől próbálta hatályos szerződése szerint, elkezdeni a munkát.
