Orbán-kormány;Alkotmánybíróság;Országgyűlés;

Fotó: Bielik István, Népszava.

- Jó előre elfoglalta a Fidesz az Alkotmánybíróságot

Elfogadta a Ház az "Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról" címet viselő javaslatot. Az Orbán-kormány nyár óta halogatta az érintett szabályok véglegesítését, hiszen júniusban ígérte meg a miniszterelnök és a külügyminiszter a nemzetközi szervezeteknek, hogy ötödször is módosítják az alaptörvényt, hogy korrigálják a negyedik alkotmánymódosítással okozott károkat. 

Ezt követően azonban csak szeptember közepén fogadta el a Fidesz-KDNP az - egyébként az alkotmányos aggályoknak csak elenyésző hányadát korrigáló - ötödik alaptörvény-módosítást. Az ehhez - legalábbis névben - kapcsolódó, így az alkotmányos rendelkezéseket alacsonyabb szintű törvényekre is átvezető módosításokat október végén sikerült benyújtani a kabinetnek, s noha egy-egy alkotmánymódosítást akár 12 órán belül is sikerült már végigverni, ez a csomag mostanáig a Ház előtt hevert.
Ráadásul a címével ellentétben a most elfogadott jogszabály-csomag mindössze két ponton kapcsolódik az ötödik alkotmánymódosításhoz. Pedig a kormány az indoklásban azt állította: "a törvényjavaslat az alaptörvény ötödik módosításával összefüggésben a jogrendszer törvényi szintjén szükséges módosítások átvezetését célozza, valamint a választási eljárásról szóló törvény kodifikációs pontosításait végzi el", valójában még a bevallott választási korrekciók többsége sem nevezhető "pontosításnak". Aligha fakadhat ugyanis pontatlanságból, hogy korábban kifelejtettek olyan demokratikus alapszabályokat, mint például, hogy "a választás szavazólapján a választópolgár egy jelöltre szavazhat".

2023-ig (sőt, 25-ig) maradhat

- a 63 éves Pokol Béla
- a 64 éves Szívós Mária
- a 66 éves Salamon László
- a 67 éves Balsai István
- a 69 éves Dienes-Oehm Egon

Ráadásul a csomag ezúttal is aktuálpolitikai célokhoz rendelte a jogalkotást: alig öt hónappal a jövő évi országgyűlési választások előtt nemcsak a választási eljárási szabályok nem véglegesek, de a közjogi rendszer sem. Erre jó példa, ami az alkotmánybírákkal történik. A Fidesz élve kétharmados többségével úgy módosította az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényt, hogy eltörölte az Ab tagjainak a 70. életévhez kötött felső korhatárát. Így, miközben 70. életévét betöltött személy nem jelölhető alkotmánybírónak, a megbízatás ezentúl nem szűnik meg a 70. életév betöltésével. Az eddig egységes korhatár eltörlésének egyetlen célja lehet, hogy a Fidesz jó előre bebiztosítsa: az utóbbi két-három évben megválasztott Ab-tagok kitölthessék - az időközben 12 évesre emelt - mandátumuk teljes idejét annak ellenére, hogy közülük öten nemsokára betöltik a 70. évet. Mint ismert, a kormányváltás után a Fidesz-KDNP 2010. július 23-án előbb Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt választotta alkotmánybírává, 2011 júniusában pedig Szívós Máriát, Szalay Pétert, Pokol Bélát, Dienes-Oehm Egont és Balsai Istvánt. Idén Salamon László volt KDNP-s képviselő került a 70. életévét betöltő Bihari helyére, áprilisban pedig Holló András érte el a korhatárt, helyére Juhász Imrét választották. Biharinak és Hollónak épp a korhatár-szabály miatt kellett távoznia a testületből, velük ellentétben azonban az új, fideszes kötődésű Ab-tagok közül a most 64 éves Szívós Máriának, a 66 éves Salamon Lászlónak, a 63 éves Pokol Bélának, a 67. évében járó Balsai Istvánnak, illetve a január 2-án 69. születésnapját ünneplő Dienes-Oehm Egonnak is több évnyi ajándék hivatali időt jelenthet a módosítás. Magyarán, a Fidesz saját, 12 évre megválasztott alkotmánybírói még 2023-ban (Salamon esetében még 2025-ben is) is hivatalban lehetnek.

Újabb ügyben emelt vádat bűnszervezetben elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés miatt Kocsis István, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatója ellen a Fővárosi Főügyészség.