Tegnap estig a demokratikus ellenzék közös fellépését akadályozta NAV-ügyben, hogy a szocialisták és Demokratikus Koalíció (DK) nem kíván egy lapon szerepelni a Jobbikkal, ezért a szélsőjobboldali párt nélkül kell összehozni a szükséges számú szignót az adócsalások ügyében kiküldeni tervezett parlamenti vizsgálóbizottság felállításához.
Az LMP tehát újraindította a gyűjtést, pontosabban elvileg két kezdeményezést futtatnak egyszerre, az elsőben (fehér papíron) a jobbikosok is részt vesznek, a másodikban (piros papíron) nem, tehát ezt aláírják a baloldaliak is.
A vizsgálóbizottság felállításához az Országgyűlés 386 képviselője ötödének, vagyis 78 képviselőnek az aláírására van szükség. Mivel azonban pillanatnyilag 384 fő a létszám, 77 aláírás is elég. Ha az LMP 7 képviselőjéhez hozzászámítjuk az 48 fős MSZP-frakciót és a 27 függetlent, 82 főt kapunk.
Feltételezve, hogy a két pártban teljes lesz az aláírási fegyelem, az a kérdés, hogy a függetlenek zöme akarja-e a különbizottságot. Ha hat független megtagadja a csatlakozást, meghiúsul az aláírásgyűjtés. A függetlenek tömbje meglehetősen heterogén, ide számítanak a DK és az Együtt-PM politikusai is, ők aláírtak. Szintén támogatja a kezdeményezést Szili Katalin egykori szocialista, Ivády Gábor volt LMP-s valamint Ángyán József és Molnár Oszkár egykor fideszes képviselők - tudtuk meg Szél Bernadettől, az LMP társelnökétől.
A kellő számú aláírás összehozása leginkább a jobbikból kikerült politikusokon múlik, Pősze Lajosról például már kiderült, hogy nem adja a nevét.
A kormányerők továbbra is elzárkóznak attól, hogy kiderüljön, valóban szándékosan nem hatékonyan deríti fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a cégláncolatok által elkövetett hatalmas áfa- és más adócsalásokat, ha azokban nagy cégek érintettek, ahogy ezt a botrányt kirobbantó Horváth András, a NAV-tól kilépett ellenőrzési szakértő állítja.
Orbán Viktor miniszterenök Vágó Gábor azonnali kérdésére válaszolva hétfő délután a Parlamentben lényegében csak Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő délelőtti, sajtótájékoztatón elmondott szavainak megismétlésére szorítkozott: az adócsalók ellen fel kell lépni, de a vizsgálóbizottság felállítását nem támogatják.
Szatmáry Kristóf, a kormány nevében válaszoló államtitkár szerint nem véletlenül vonta össze a kormányzat egyik első lépéseként az adóhatóságot a pénzügyőrséggel. Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a szomszédos országokban sokkal rosszabb adatokat mutatott ki, mint Magyarországon az áfa-visszaéléseknél. A vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatban kijelentette: éppen Mesterházy aláírásával nyújtottak be tavaly egy olyan módosító-indítványt, amely megtiltotta, hogy folyamatban lévő büntetőügyekben hasonló testületeket hozzanak létre. Erről Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója egy külön sajtótájékoztatót is összehívott hétfő délután.
Valószínűsíteni lehet tehát, hogy az Országgyűlés vezetése erre hivatkozva meg fogja akadályozni a vizsgálóbizottság kiküldését. Ez még akkor is így lehet, ha a folyamatban lévő büntetőügy valójában azt jelenti, hogy Horváth feljelentése nyomán eddig nem indult nyomozás. A Fővárosi Főügyészség ugyanis feljelentéskiegészítést rendelt el, majd, amikor ennek határideje lejárt, újabb 15 nappal hosszabbítottak. (Horváth Andrást holnap hallgatják meg.)
A NAV-nál is lehet nyomozás, de az inkább Horváth András ellen folyik, legalábbis az érintett erre következtet abból, hogy az adóhatóság tegnap bejelentette jogosulatlan adatkezelés miatt feljelentés tesz - mondta a Népszavának Horváth.
Ha valóban nem jön létre a vizsgálóbizottság, az ellenzéknek módja van még arra is, hogy valamelyik állandó parlamenti bizottságban egy tényfeltáró albizottságot létrehozását kezdeményezi. (Jelenleg is működik ilyen.) Persze a Fideszes többség ennek a megalakulását is megakadályozhatja. Ahogy tegnap leszavazták a napirendről a költségvetési és számvevőszéki biztosságban is Horváth meghallgatását.
Tegnap egyébként az LMP és a Jobbik is felszólalt a NAV-botrány miatt, amit Horváth András először az újságíróknak fenntartott karzati páholyból, majd az ökopárt szakértői páholyából próbált követni. Ám miután minden fotós őt fényképezte, a parlamenti őrök mindenhonnan kitessékelték. A szocialista Józsa István lapunknak skandalumnak nevezte a történteket.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint ugyanis tudomásul kéne venni, hogy a volt NAV-os mára közszereplővé vált. Olyan ügyet tárt a nyilvánosság elé, amellyel a nyilvánosság védelmét élvezi.
Kövér László házelnöknek megkülönböztetett tisztelettel kell viselkednie vele. Alázattal, ha nem az ügy, akkor az ember iránt, vagy ha nem az ember, akkor az ügy iránt – mondta Józsa.
Horváth Andrástól megkérdeztük, szerinte miért akadályozzák a kormánypártok minden fórumon, hogy feltárják az általa jelzett adócsalásokat.
"Arról nincs tudomásom, hogy azokban az ügyekben, amelyek a feljelentésemben szerepelnek, olyan cégek lennének érintettek, amelyek esetleg részt vesznek így vagy úgy bármelyik párt finanszírozásában. De abban biztos vagyok, hogy a feljelentésemben szereplő vállalkozásokon kívül más társaságok is érintettek hasonló lánccsalásokban" - válaszolta az ellenőrzési szakember, aki hozzátette, néhány éve az egyik nagy agrárcsoport egyik vezetője úgy nyilatkozott, szerinte két külföldi tulajdonú lánc kivételével az összes élelmiszer-kereskedelmi hálózat érintett az adócsalásokban.
Mesterházy kinyitná a zöld dossziét
Hívják össze a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy végre kinyílhasson Horváth András zöld dossziéja, és a zárt ülésen minden kártyát kiteríthesse a volt adóhatósági szakember - javasolta tegnap Mesterházy Attila. Az MSZP elnök-frakcióvezetője napirend előtt a NAV-botránnyal kapcsolatban azt mondta: rendszerszerű, ciklusokon átívelő problémával van dolgunk, amit nem lehet egyedi esetként kezelni, de amit csak a kormányzat tud megoldani. Mesterházy szerint az ügyben felmerülő körülbelül 1700 milliárd forint már az állam működésével kapcsolatos problémákat is felvet, és a történteket nem lehet pusztán adócsalásnak nevezni. Annál is inkább, mert az unió is felhívta már a figyelmet arra, hogy ezért, vagy azért, de 1000 milliárd forintnyi adót nem sikerült Magyarországon beszedni, ami a rendszerszerű probléma következménye. Ha ezt sikerül beszedni, nem lett volna szükség megszorításokra az elmúlt három évben - tette hozzá a pártelnök.
Mesterházy alapos vizsgálatot sürgetett az ügyben, mert véleménye szerint ügyészségi vizsgálattal, és a NAV belső ellenérzésével nem lehet kideríteni az igazságot. "Egy szoftver lefuttatásával nem lehet lezárni egy ilyen ügyet" - hangsúlyozta. Kijelentette: kétharmados többséggel minden eszköz a kormány rendelkezésére áll a felmerülő adórendszeri probléma kezelésére. Miután az effajta botrány megingathatja a közbizalmat, a politikus szükségesnek nevezte, hogy a teljes nyilvánosság előtt folytassák le a vizsgálatot.
Az MSZP elnöke szerint indokolatlan, hogy a botrány kirobbanása óta a kormány „sértett NAV-dolgozóként” mutatja be Horváth Andrást, hiszen ő már akkor „körbeturnézta” a fideszes képviselőket a felmerülő problémákkal, amikor még a hivatalnál dolgozott. F.Á.
