A kamarai elnök hangsúlyozta: a termelő cégek számára kedvező változások mennek végbe, annak a külföldi befektetőnek viszont, aki "mondjuk egy biztosítótársaságot akar csinálni Magyarországon, azzal kell számolnia, hogy a kiszámíthatóság rá nézve negatív következményekkel jár." - mondta az MKIK elnöke.
A pénzintézetek számára azt üzente: "makrogazdasági értelemben nem bánnánk", ha a piac néhány szereplője "elmenne és átadná a pozícióját". De a régió országai is megkapták a magukét: a rendszerváltás után a kelet-közép-európai térség országai feladták nemzeti érdekeik védelmét, a magyar kormány tevékenysége azonban azt mutatja, hogy megtörtént az "újraébredés", és ezzel mindenkinek számolnia kell az Európai Unióban - elmélkedett Parragh László.
A multiellenes kijelentéseket az a megállapítás követte: az együttműködés egy új formáját a külföldi befektetőkkel, és meg kell találni a "modus vivendit" azokkal a körökkel is, amelyek érdekeit sértették az utóbbi évek átalakulásai. "Szívesen látunk mindenkit, aki egy normális befektetésben, biztonságos piacban, jó környezetben érdekelt" - mondta az MKIK elnöke. "Azt kell mondani, hogy Magyarországon lehet befektetni, lehet pénzt csinálni, de olyan mértékben, mint Franciaországban, Olaszországban vagy Németországban" - tette hozzá a kamarai elnök.
Jürgen Koppen, az Európai Bizottság budapesti képviseletének korábbi vezetője a fórumon kifejtette: egyáltalán nem biztos, hogy a "kulcsfontosságú szektorokban véghezvitt államosítások a hatékonyság növekedését eredményezik, történhet éppen fordítva is". Nem mulasztotta el ennek kapcsán elmondani, hogy Magyarországnak évtizedeken keresztül "nagyon jó híre volt, és gyakorlatilag csak barátai voltak", az utóbbi években viszont "károsodott" Magyarország külföldi megítélése, ami nem választható el "a tulajdonviszonyok terén történt beavatkozásoktól" és a kormány tevékenységének sajtóvisszhangjától. Jürgen Koppen hangsúlyozta: hiba lenne ennek a változásnak a jelentőségét alábecsülni.
