Ferenc pápa ugyan küldetésének még az elején jár, teljes joggal nevezik reformpápának. Egy kedden megjelent dokumentumával a pápaság reformjáról is vitát kezdeményezett, ami valóban történelmi lépés. De a Vatikán államfőjeként is fontos politikai szereplő. Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz elnököt fogadta, vasárnap pedig Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt látja vendégül. Mindkét esemény igen fontos az ökumenizmus szempontjából is.
A katolikus és a zsidó vallás ugyan egy tőről fakad, a két egyház közötti kapcsolatot azonban sokáig kölcsönös udvariassággal ötvözött bizalmatlanság jellemezte. Az első komolyabb áttörést II. János Pál 2000. márciusi szentföldi látogatása jelentette. XVI. Benedek is próbálta követni az ökumenizmus tekintetében elődje útját. Megnyitotta például az egyházat 1939-ig irányító XI. Piusz pápaságának archívumát. Igaz, a zsidókkal kapcsolatos fellépése miatt számos alkalommal bírált XII. Piuszt érintő dokumentumok egyelőre csak a történészek számára elérhetőek. XVI. Benedek hátrányára vált, hogy nem rendelkezett azzal a diplomáciai érzékkel, mint Karol Wojtyla. A zsidók nem vették tőle jó néven, hogy egyik nagypénteki szentmiséjén megtérésükért imádkozott. A holokauszttagadó Richard Williamson egyházba való visszafogadásának ügyét ugyan nem a pápa intézte, de a felelősség mégiscsak az övé volt. E kisiklások ellenére David Rosen rabbi, a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy még sosem volt ennyire jó a két egyház viszonya.
Nem mindig egyszerű az adott eseményeket a történelem szemüvegén keresztül megítélni. De talán nem túlzás kijelenteni azt, hogy Ferenc pápaságával valóban történelmi korszak kezdődött a katolikus és a zsidó egyház közeledésének folyamatában. Mindent elmond az egyházfő zsidók általi megítéléséről, hogy a júdaizmus liberális orgánumának tartott Forward 50 című amerikai magazin Ferenc pápát beválasztotta a világ ötven legjelentősebb zsidó személyisége közé. A lap indoklásában megjegyezte, a pápa soha, egyetlen alkalmat sem szalasztott el arra, hogy elítélje az antiszemitizmust, s jövő évre kilátásba helyezte, hogy ellátogat Izraelbe.
Azok, akik Bergogliót Buenos Aires-i érsekként is közelebbről ismerték, előre megjósolták, milyen jelentős változások várhatóak a két történelmi egyház viszonyában. Az argentin főpap ugyanis 2010-ben Argentínában közös könyvet jelentetett meg Abraham Skorka Buenos Aires-i rabbival "A menny és a föld" címmel. Barátáguk kialakulása mindent elmond kettejük habitusáról. A kilencvenes évek elején találkoztak először, amikor a Buenos Aires-i érsekségen évente találkozókat szerveztek a más vallások képviselőivel. Tudvalévő, hogy míg a pápa a San Lorenzo focicsapat megszállott szurkolója, Skorka, aki jelenleg a Latin-Amerikai Rabbinikus Szeminárium rektora, a "csirkéknek" is gúnyolt River Plate nagy híve. "Bergoglio rám nézett, s azt mondta. Meg vagyok győződve róla, hogy igén csirkelevest eszünk majd" - emlékezett vissza a rabbi. Ez volt az a mondat, amely barátságukat elindította.
Ez a viszony azonban nem csak kettejük foci iránt érzett imádatában merült ki. Számos gesztust tettek, melyek révén tudatosan akarták közel hozni egymáshoz a két egyházat. Argentína az egyik legmegfelelőbb terep is erre, hiszen az országban él a latin-amerikai államok közül a legjelentősebb zsidó kisebbség. 2004-ben és 2007-ben Skorka a zsinagógába is meghívta a pápát a ros hásáná (zsidó újév) és a hanuka ünnepeire. 2012-ben pedig Bergoglio Skorka rabbit a Buenos Aires-i Katolikus Egyetem díszdoktorává avatta. Először fordult elő Latin-Amerikában, hogy egy rabbi ilyen magas rangú elismerésben részesüljön.
Ferenc pápa azonban egy másik roppant fontos gesztust is tett. 2010-ben a rabbit kérte fel arra, hogy írja meg a vele készült interjúkötet előszavát. A kettejük közötti szoros viszonyt egyébként mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a pápa megválasztása után is felhívta a rabbit. "Helló, itt Bergoglio. Itt tartanak Rómában, s nem engednek haza" - tájékoztatott megszokott közvetlenségével a pápa. Szintén Buenos Aires érsekeként a 2000-es években közös, "Tzedeká" nevű szociális programot dolgozott ki a zsidó egyházzal, melynek keretében élelmiszert, ruhát osztogattak a szegényeknek a fővárosban.
Ferenc pápa őszinte eltökéltséggel akar közeledni a zsidó egyházhoz. A szív embere, s ez tükröződik minden megnyilatkozásából is. Pápasága alatt számos alkalommal látta vendégül a Vatikánban a zsidó vallás személyiségeit, s minden egyes alkalommal megjegyezte, "egy keresztény nem lehet antiszemita".
Amikor szeptember elején Ronald Lauder járt a pápánál, a Zsidó Világkongresszus elnöke valósággal áradozott a katolikus egyházfőről. "Ferenc pápa vezetésével nemcsak erősebbé vált az egyház, de új lendületet is adott a keresztények és zsidók közeledésének" - mondta akkor. Olyan hírek is megjelentek az olasz sajtóban, amely szerint Ferenc pápa lehetővé kívánja tenni, hogy tegyék nyilvánossá a XII. Piusz pontifikációja alatt született dokumentumokat.
Ferenc pápa számos intézkedést hozott már a Vatikán reformjára, zavaros pénzügyeinek átláthatóvá tételére. Évszázadok múltán azonban talán a más vallásokhoz való közeledése miatt emlegetik. Az "ökumenizmus pápája" lehet, aki személyes példájával próbálja megmutatni a híveknek a helyes utat. Sajnos nem mindenki akarja követni őt.
