Az államtitkár kiemelte: a parlament előtt lévő, új hitelintézeti törvényt, amely várhatóan már jövő év január elsején hatályba lép, az úgynevezett Bázel III. szabályoknak a magyarországi jogrendbe való átültetése tette szükségessé.
Az új jogszabály a hazai pénzintézeti szektort tekintve megerősíti majd a bankok, mint vállalatok irányítási rendszerét, és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket ír elő a bankok vezetésében, működésében, egyúttal szigorú szabályokat határoz meg a csődközeli helyzetekre - fűzte hozzá.
Az államtitkár rámutatott: az állam a hazai pénzintézeti rendszert tekintve egyszerre szabályozó, felügyelő hatóság és - kisebb-nagyobb részben - tulajdonos is.
Orbán Gábor kiemelte: a gazdasági válság hatására megbuktak azok a korábbi közgazdasági nézetek, hogy a piac képes önmaga szabályozására, most viszont nem szabad átesni a ló túloldalára, nem szabad túlszabályozni a piacot.
Az új jogszabály az Európai Unió bankuniós terveinek szabályozásával is összefügg. A módosítás a pénzügyi stabilitás megerősítése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényesítését állítja fókuszába, emellett a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét is rögzíteni próbálja.
Orbán Gábor kiemelte: a fogyasztóvédelem erősítésével függ össze, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású (fixált kamatbázisú) termékre. Hozzátette: emellett a deviza alapú jelzáloghitelek esetében a szerződésekre kiterjesztik az MNB középárfolyamának alkalmazását.
Az államtitkár arról is szólt, hogy a jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet. A korábbi bizonytalanságok mellett a törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is - emelte ki.
Orbán Gábor kiemelte: a tulajdonosi oldalon az állam nagy lehetőséget lát egy hatékonyabban integrált takarékszövetkezeti szektor növekedésében.
Ismertetése szerint a szektor magyar szabályozása a holland Rabobank modelljét követi a takarékszövetkezeti integráció során. Az állam a tőkehelyzet erősítésével javítja a takarékszövetkezetek hitelezési lehetőségeit, azt, hogy erőteljesebben járuljanak hozzá a gazdasági növekedéshez - fejtette ki Orbán Gábor.
Egy kérdés kapcsán kiemelte: Magyarország számos alkalommal kérdéseket kap arról, hogy be szeretne-e lépni az EU bankuniójába vagy sem. Magyarország eddig olyan lépéseket szorgalmazott, amely mind a belépő országoknak, mind a távolmaradóknak közel azonos lehetőségeket, az esetleges későbbi belépés esetén komolyabb nehézséget nem támasztó feltételrendszert jelent - fűzte hozzá az államtitkár.
Az államtitkár előadását követő kerekasztal-beszélgetésen Hegedüs Éva, a Gránit Bank alelnök-vezérigazgatója elmondta: a bankrendszerben a jövedelmezőség nem javult az elmúlt években. Ezzel együtt kedvező, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja éves szinten 20-25 milliárd forinttal növeli a kis- és középvállalkozások jövedelmezőségét - fűzte hozzá.
A bankrendszer jövőjét illetően Hegedüs Éva kifejtette: a szolgáltatásokat tekintve az elektronikus bankolás, a videobank válik majd uralkodóvá. A kis- és középbankok, illetve a takarékszövetkezetek a jövőben növelik majd piaci hányadukat a hazai bankpiacon - tette hozzá.
Nagy Kálmán, az AXA Bank Magyarországi Fióktelepének igazgatója szerint a magyar bankpiacon a jövőben sem lesz "földindulás" jellegű átrendeződés. A bankszektor egyes tagjait nézve eladó még lenne, de vevők nem jelentkeznek a "mérhetetlen" tőkeköltségek miatt - mutatott rá Nagy Kálmán.
Hegedüs Éva az árfolyamgát feltételrendszerének javítását helyes törekvésnek tartja, Nagy Kámán szerint azonban a "politika" részéről felmerülő új szabályok új kérdéseket vetnek fel, és nem tudni, hogy például öt év múlva milyen új helyzet áll elő.
