Németország;megállapodás;koalíciós tárgyalások;koalíció;

Angela Merkel zöld-feketében érkezett a sajtóértekezletre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM BERRY

- Koalíciókötés kérdőjelekkel

Szerda hajnalban megszületett a német koalíciós szerződés Angela Merkel kancellár, valamint az SPD elnöke, Sigmar Gabriel és a keresztényszocialisták vezetője, Horst Seehofer között. A pártelnökök nem sokkal dél előtt írták alá a megállapodást, amely szentesítené együttműködésüket. Azért a feltételes mód, mert az egyezményre még az SPD tagságának is áldását kell adnia, és egyelőre jelentősnek tűnik a szociáldemokraták ellenállása a nagykoalíciós szerepvállalással szemben.

Maratoni, 17 órás tárgyalás után, szerdán kora reggel jutottak megállapodásra a nagykoalíció pártjai. A lassúság oka nemcsak az volt, hogy számos kérdésben még kedden délután is távolinak látszottak az álláspontok. Kedd estefelé egy időre kiürült a tárgyalóterem a szociáldemokraták főhadiszállásán, a Willy Brandt Házban, sokan ugyanis fontosabbnak tartották a Dortmund Napoli elleni Bajnokok Ligája meccsét, mint azt a bizonyos másik mérkőzést. Talán a Borussia győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy ezután oldott hangulatban zajlottak a megbeszélések, és a hátralévő öt óra alatt minden kérdőj helyére pont került a 185 oldalas koalíciós szerződésben.

A megállapodásba bekerült az SPD több fontos követelése. A szociáldemokraták akarata érvényesült a kettős állampolgárság kérdésében, így a már német területen született bevándorlóknak nem kell dönteniük 23 éves korukig arról, melyik ország állampolgárságát válasszák. Szintén az SPD elképzelése valósult meg a minimálbérről, melynek órabére 2015-től 8,50 euró lesz. Ugyanakkor az érintettek a 2017-ig tartó átmeneti időszakig meghatározzák azokat a szektorokat, amelyekre ez nem lesz érvényes. 2014. január 1-től a 63 év felettiek, illetve a 45 éves munkaviszonyt maguk mögött tudók részesülhetnek az illetékmentes nyugdíjból. (Egyelőre 67 év a nyugdíjkorhatár.)

Elutasítják az egyezményt?
A legnagyobb kérdés az, hogy az SPD tagsága elfogadja-e újra négy évre kancellárnak Angela Merkelt. Senki sem tudja megjósolni, hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez az SPD passzív tagjai, azok, akik nem vesznek részt pártgyűlésen, és a helyi szervezetek munkájában. Az SPD vezérkarának elsősorban a hallgatag többséget kell meggyőznie az elkövetkező két hét alatt. A Spiegel szerint az alapszervezetek jelentős részében erősen kérdéses a koalíciós szerződés elfogadása. A lap internetes – nem reprezentatív – szavazásán arra a kérdésre, hogy az SPD tagsága elfogadja-e a szerződést, több mint kétszer annyian klikkeltek a nemre, mint az igenre. Fórumozók a neten rossz előjelnek tartották, hogy a kancellár tegnapi sajtóértekezletén fekete-zöld színű ruhakollekciót viselt…

A szerződésbe foglalták a CSU azon követelését, amely szerint a külföldiek számára bevezetik az autópályadíjat. Ezzel kapcsolatban azonban több feltételt szabtak, sőt, még az sem biztos, hogy bevezetik-e egyáltalán. A megújuló energiaforrásokból nyert elektromos áram arányát 2030-ig 60 százalékra emelik. A CDU 50-55, az SPD 75 százalékot akart. A pártok hitet tettek az üvegház hatású gázok csökkentése mellett, és az új kormány is tartja magát ahhoz a vállaláshoz, amely szerint 2022-ig leállítják az összes nukleáris reaktort. A megállapodás értelmében nem emelnek adókat, igaz, ez a kitétel szó szerint nem szerepel a koalíciós szerződésben.

Angela Merkel sajtóértekezletén kiemelte, hogy Németország csak akkor lehet erős, ha Európa is erős marad. Mint mondta, a kormány szociális biztonságra törekszik, és a kutatásra is jelentős összeget szán. Meg akarják könnyíteni a tartományok munkáját, és jelentős infrastrukturális beruházásokat is terveznek. Arra az újságírói kérdésre, hogy a 2017-ig tervezett 23 milliárd eurónyi többletkiadást miből fedezik adóemelések nélkül, nem adott egyértelmű választ. (Más számítások szerint a pluszkiadás a 30 milliárd eurót is elérheti.)

Sigmar Gabriel kiemelte, hogy egy sor követelésüket foglalták be a szerződésbe, amelyről az SPD tagságának is szavaznia kell. A voksolás akkor eredményes, ha a párt bázisának 20 százaléka voksol december 6-tól 12-ig. December 14-én vagy 15-én jelentik be az eredményt. Ha a tagság is áldását adja a megállapodásra, formálisan újra aláírják a koalíciós szerződést. A miniszterek listáját csak ekkor jelentik be, mert ezzel sem akarják befolyásolni az SPD tagságának voksolását. Az új kormányt a Bundestag szavazása után, 17-én iktathatják be hivatalába.

 

Elmarad Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese és 14 társa ellen folyó büntetőper csütörtöki tárgyalása - közölte a Kecskeméti Törvényszék szóvivője szerdán az MTI-vel.