Jobbik-Konzervatívok;Horthy Miklós;gyűjtemény;tévériport;Horthy titkos iratai;

Bernáth László

- Horthy titkos irataiból

A Jobbik szégyentelen, felháborító rendezvényén, ahol Horthy fehérlovas bevonulására emlékeztek, egy tévériportban megszólaltattak egy idős hölgyet. aki vélhetően semmit nem tudott a lovastengerész különítményeseinek dunántúli gyilkolászásairól. A hölgy arról beszélt, hogy Horthy zsidók százezreit mentette meg.

Nem áll egyedül ezzel a véleménnyel. Pedig csak fel kellene ütni a Horthy titkos iratai című gyűjteményt. Mondjuk azon az oldalon, ahol ez áll a Hitlerhez (1943 májusában!) írt levelében: "A zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, azt végre is fogjuk hajtani.

" Mint tudjuk, egy év múlva a németek megteremtették az "elszállítás feltételeit." Szinte minden alkalommal, amikor Hitlerrel találkozott, vagy levelezett, azzal büszkélkedett, hogy ő már milyen sikeresen harcolt a zsidók ellen.

Például így: "Magyarország volt az első állam, amely 1920-ban állami intézkedésekkel korlátozta a zsidó befolyás szabad kibontakozását…

A zsidókat (azóta - a szerk.) gyakorlatilag már teljesen kikapcsolták a szellemi foglalkozási ágakból. Ez fokozott mértékben igaz a közoktatás ügyében, ahol a zsidók arányszáma állandóan csökken és gyors tempóban fogja elérni a numerus nullust."

Ez a Hitlerrel való 1944 márciusi klessheimi találkozás előtt született feljegyzésből származik. Akik a zsidómentő Horthyról papolnak, főleg a budapesti deportálások leállítására hivatkoznak, elfeledkezve arról, hogy a pápától a svéd királyon át Roosveltig, a háború utáni felelősségrevonással fenyegetve kérték a deportálások leállítását.

Horthynak amúgy az is elég lehetett ehhez, hogy ránézzen a térképre az orosz és német csapatok frontvonalára. Nem ártana, ha kiadnák ezeket a titkos iratokat tartalmazó könyvet harmadik kiadásban és és legalább a parlamenti képviselők között szétosztanák. Legalább a jobbikos képviselők között.

Fodor Tamás Paul Foster I. Erzsébet című darabjának címszerepére készül a Szkéné Színházban, szerinte már Shakespeare is azzal bajlódott, hogy megmondták neki, mit játsszon, mit tanítson az embereknek. A közönséget már akkor is megpuhítandó alattvalókként képzelték el, akiknek a szájukba kell rágni, hogyan kell élni. Úgy véli, ma a múlt jelmezbálba való felöltöztetése folyik abból a célból, hogy eszünkbe se jusson önállóan gondolkodni. A korabeli ruhákban játszódó produkciót ma este mutatják be a Szkéne Színházban.