Ahogy egyre közeledik a szeretet ünnepe, szinte minden évben ugyanúgy hasít belénk a pánik: alig maradt idő a készülődésre, megint az utolsó pillanatra marad minden.
Így nem egészen egy hónappal karácsony előtt már érdemes mérlegelni, a tülekedést választjuk a bevásárlóközpontokban, vagy inkább az otthon melegéből, az interneten járunk az ajándékok végére.
Nem csak időt spórolunk ezzel, de jóval olcsóbban is hozzájuthatunk olyan ruhához, vagy műszaki cikkhez, amelyeket itthon talán nem is vennénk meg - két héten belül pedig még a tengerentúlról is célba érhet a rendelésünk.
Ettől persze még lehetnek fennakadások - például vizsgálatra magához veszi a csomagot a vám, majd megállapítja, hogy többet kell érte fizetni.
A legfontosabb: ha egy másik uniós tagállamból rendelünk csomagot, akkor 45 eurós értékhatárig minden plusz költség nélkül hozzájuthatunk - a vám szempontjából ugyanis az Európai Unió belföldi forgalomnak számít, így sem vámot, sem adót nem kell a területén belül rendelt áruért fizetni.
Ha azonban a rendelt termék 45 és 150 euró közötti, még vámmentes, de már a 27 százalékos áfa terheli. A 150 eurótól fölfelé, egészen 700 euróig pedig az áfa mellett már a 2,5 százalékos vámtarifát is állnunk kell. Igen, a gyakorlatban sajnos ez jelentheti azt, hogy hiába volt olcsó a termék, a végén a dupláját is ki kell fizetnünk.
A vámosok pedig mindent megtesznek, hogy ne csúszhassunk ki a szabályok alól. Ha egy Japánból rendelt, 20 euró értékűnek feltűntetett Iphone 4 szállítólevelében az szerepel, hogy "gift phone", azaz ajándék telefon a vámosok gyanakodni kezdenek: a mennyiségéből adódóan ajándékként még elfogadható volna, ám az értéke nem egyezik a kereskedelmi forgalomban tapasztalt értékkel.
Ezért, miután értéknyilatkozatra szólítják fel a címzettet, kiderül, hogy a telefon valójában 520 dollárt ér. Ekkor a posta már a 2,5 százalékos átalány vámtarifával, és a 27 százalékos áfával kéri a pontos fizetést: az eredetileg 6 ezer forintosként jelölt telefonért így - ha tetszik, ha nem - 146 ezer forintot kell fizetni.
A termék 112 ezer forintos ára mellé ugyanis "fizetendő közteherként" a 2800 forintos vámot, és a csaknem 31 ezres áfát is ki kell "csengetni".
Azt valójában nem tanácsos megvárni, míg a vám "rájön", hogy a terméket pusztán azért jelöltük alacsonyabb értékűnek, hogy vámmentes maradjon.
De ha úgy találják, hogy egy adott csomagot mégis "vámkezeltetni szükséges", akkor szükségük lesz az áruról szóló számlára, egy igazolásra a banki átutalásról, ha pedig valóban ajándékról van szó, amely a vámnál is így szerepel, akkor a feladónak - egy általa írt és aláírt - nyilatkozatára. Ha például gyógyszert rendelnénk, akkor orvosi igazolásra is.
Ha mindez megvan, akkor jön a képbe a Magyar Posta: ezután kezdeményezik a vámkezelést, és szükség esetén ők kérik a címzettől a további adatokat is, hogy a rendelést teljesíteni lehessen.
Ekkor húzódhat el az ügymenet; a posta önállóan ugyan nem bontja ki a csomagokat, azt az áruvizsgálat során kizárólag a NAV pénzügyőrei végzik, például "kockázatelemzés és/vagy röntgenvizsgálat, vámérték vizsgálat" alapján.
Mint a NAV is felhívja a figyelmet, megszaporodtak azok az esetek, amikor a csomagokon a valós árnál sokkal alacsonyabb értéket tüntetnek fel, illetve a csomagokban nem az az áru található, amit tartalomként feltüntettek.
Az elmúlt időszakban a NAV napi körülbelül 100 röntgenvizsgálatot végzett, amelyek közül 40-50 eredményes felderítéssel is végződött.
A vámosok kifejezetten ellenőrzik a gyógyszerek, védett növények, állati eredetű termékek, műkincsek forgalmát - egy 50 évnél régebbi műtárgy behozatala már örökségvédelmi engedélyhez kötött - , miként figyelnek a hamis termékekre, a dohánytermékekre, és persze a kábítószerre - emiatt szinte napi rutin a csomagok röntgenezése.