Azt mondta, ingyen is odaadta volna az állami telkeket a befektetőknek az egymilliárd dolláros, több ezer munkahelyet jelentő beruházás érdekében. Tanúskodott Veres János volt pénzügyminiszter is, aki szerint nem történt szabályszegés, és kár sem érte az államot.
Az ügy háttere, hogy Blum pilisi és albertirsai telkeit cserélte el - több százmilliós ráfizetés mellett - az állam sukorói terülteire. A per előzménye pedig - és a vádlottakkal szembeni hűtlen kezelés kísérletének indoka - a telekcserével kapcsolatos, tavaly lezárt polgári per. Előbb az első-, majd másodfokú bíróság, novemberben pedig - felülvizsgálati eljárásban - a Kúria is megállapította, hogy semmis a telekcsere, amelytől időközben amúgy el is állt Blum. A perben az ügyészség Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, a cég volt értékesítési igazgatóját, Markó Andrea korábbi pénzügyminisztériumi szakállamtitkárt valamint az értékbecslőt és egy ügyvédet vádol. Ám az ügyészség által becsült elvi károkozás összege nem egyértelmű, mert hat értékbecslés létezik, ezek közül négy szerint értékarányos volt a csere.
Eközben a múlt héten - tanúk és szakértők meghallgatásával - lezárult a "bizonyítási szakasz" abban a Washingtonban folyó perben, amelyben a Sukorón kaszinóberuházást tervező, de hoppon maradt befektetők választottbírósági eljárásban százmilliárd forintos nagyságrendű összeget követelnek a magyar államtól. A bírósági tanács ítélethozatalra visszavonult - a döntésig három hónap is eltelhet. Megírtuk: a magyar fél kérésére kint tanúskodó Tátrai és Császy szerint Magyarország maga ellen játszik Washingtonban. A milliárdokért fizetett ügyvédek mintha meg se próbálnák megnyerni a pert, és úgy tűnik, a választás előtt belpolitikai szempontoknak alárendelt eljárásban a pénz nem számít.
Ráadásul a beruházás ellehetetlenítésével a befektetők által Washingtonban követelt 600 millió dolláros - mintegy 120 milliárd forintos - kártérítéssel megegyező összegű kár is érte az államot. Ennyi bevételtől esett ugyanis el a költségvetés a beruházás megtorpedózásával. Megírtuk, csak az első tíz évben - a kaszinókoncessziós szerződés ráadásul húsz évre szólt - az adókból összesen 50,5 milliárd forinthoz jutott volna az állam. Ezen túl a költségvetést gazdagíthatták volna a munkavállaló után fizetendő adók- és járulékok, ami tíz év alatt elérte volna a 60 milliárd forintot. Nem is beszélve a tervezett, évi mintegy 5 millió látogató által Magyarországon elköltött pénzről. A szaldót javíthatja, hogy a felmondott koncesszióra hivatkozva 2,1 milliárdos kötbért próbál behajtani az állam a KC Bidding Kft.-n, ám egyelőre a felmondás jogszerűsége is kérdéses, azt ugyanis a kft. egy másik perben megtámadta.