A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére - ez az a paragrafusa a Munka törvénykönyvének, amelyre hivatkozva a munkaadók már a munkavállalók internetes tevékenységét is korlátozhatják, és súlyos büntetéseket helyezhetnek kilátásba.
A Munka törvénykönyvében rögzített szankciók között a legsúlyosabb a munkaviszony felmondása, de pénzbüntetést kiszabására, illetve az alkalmazottak figyelmeztetésére is lehetőség van.
- Vannak olyan munkáltatók, amelyek kényesek a hírnevükre, és ki is használják, hogy a Munka törvénykönyvében szereplő általános magatartási követelmények című fejezet lehetőséget ad arra, hogy szabályozza a közösségi portálok használatát - mondta a Békés Megyei Hírlapnak Rózsáné Lupkovics Mariann munkajogász, aki szerint önmagában ebben semmi kivetnivaló nincs. A probléma inkább az, hogy a szabályok elnagyoltak.
A hatályos munkajogi szabályok alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy mondjuk egy szombat esti iszogatásról készült fénykép sérti-e valamilyen formában a cég érdekeit - ennek megítélése kizárólag a munkaadón múlik.
Így sajnos nagy az esélye, hogy egyesek nem csak jó hírnevük megőrzése érdekében használják a törvényt, hanem arra is, hogy okot találjanak a nemkívánatossá vált munkatársak elbocsátására.
Szerencsére azonban egyre több vállalat készít úgynevezett facebook-szabályzatot, amelyben pontosan rögzítve van: mik azok a tartalmak, amelyeket még elfogadhatónak tartanak, és mik azok, amelyek megítélésük szerint már a jó hírnevüket, illetve a gazdasági érdekeiket veszélyeztetik.
Ugyanakkor akár meghatározza a munkaadó a követendő internetes magatartást, akár nem, ha munkavállalóit korlátoznia akarja, a törvény szerint tájékoztatnia kell őket a munkajogi szabályokról, beleértve a lehetséges szankciókat is.
A közösségi oldalakon megosztott és nyilvános tartalmak azonban nem csupán egy munkahelyen okozhatnak súlyos gondot: előfordulhat, hogy például valamilyen kép vagy vélemény miatt bukik el valaki egy állást még az előtt, hogy behívták volna.
Egy nemrég készített felmérés szerint a humán erőforrás-szakemberek nagyjából fele ellenőrzi a jelentkezők facebook-adatlapját, és saját bevallásuk szerint nem egyszer volt már olyan, hogy valakit az internetes tevékenysége miatt nem hívtak be.
- Általános jelenség, hogy a munkáltatók megkeresik a pályázókat közösségi oldalakon. Fontos tehát, hogy tisztán tartsuk az idővonalunkat, és a jelentkezés előtt érdemes átvizsgálni mindent, hogy biztosan ne maradjon semmi kompromittáló - mondta lapunknak Vadon Balázs, a Job-Center cégvezetője.
A szakember szerint nemkívánatosak a dühkirohanások, a pocskondiázások, de az sem tünteti fel jó színben a jelentkezőt, ha a korábbi főnökét mocskolja.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet rá: ha valamiért mégsem akarnánk megszabadulni ezektől a tartalmaktól, van lehetőség arra, hogy a biztonsági beállítások átállításával csak a közvetlen ismerőseink láthassák személyes véleményeinket vagy képeinket.
