A tárcavezető a Japánban tárgyaló miniszterelnöki delegáció tagjaként minderről Tokióban nyilatkozott magyar újságíróknak, miután helyi idő szerint péntek délelőtt Orbán Viktor kormányfő a Japán-Magyar Üzleti Fórumon mondott beszédében ismét felvetette az egy számjegyű szja bevezetését.
A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a kabinet már eddig is nagy utat tett meg, hiszen a 2010-es kormányváltáskor 32 százalékos volt a felső szja-kulcs, most pedig egységesen 16 százalékos, vagyis megfeleződött. Mindezt úgy érte el a kormány, hogy közben a költségvetés egyensúlyi helyzete nem borult meg - hangsúlyozta.
"Én is azt szeretném, hogy ha minél hamarabb akár egy számjegyű lenne a jövedelemadónak a kulcsa, de egyelőre nem látom a forrását annak, hogy az így kieső bevételt milyen kiadáscsökkentéssel vagy más bevételek növelésével lehetne előteremteni. Márpedig 2014-ben és 2015-ben is szeretnénk, ha a gazdaság teljesítménye alapján a költségvetés hiánya három százalék alatt maradna" - mondta Varga Mihály.
Arra, hogy milyen időtartamban kell gondolkodni a 10 százalék alatti szja bevezetéséről, a tárcavezető azt válaszolta: "Középtávon ez mindenképpen egy reális cél".
"Ha az ország három év alatt el tudott jutni oda, hogy megfelezze az adókulcs mértékét, akkor nem valószínű, hogy még három év kell majd ahhoz, hogy tovább csökkenjen" - fogalmazott, megismételve ugyanakkor, hogy nagyon fontos figyelembe venni a gazdaság teljesítményének alakulását, a külső piaci körülményeket és az egyensúlyi helyzetet.
A miniszterelnök tokiói látogatásáról szólva Varga Mihály azt mondta, minden ilyen vizit nagy lökést adhat a kétoldalú kapcsolatoknak. A Tokióban most aláírt megállapodások is a jövőbeni magyar-japán, illetve V4-Japán együttműködést készítik elő - közölte a miniszter, aki nagy esélyt lát arra, hogy Magyarország további japán befektetések célországa legyen.
Hangsúlyozta emellett, a miniszterelnököt a szigetországba elkísérő üzletember-delegáció több tagjának visszajelzése alapján számítani lehet arra, hogy olyan üzletek köttetnek, amelyekkel nemcsak japán tőke érkezik majd Magyarországra, hanem fordítva, magyar árukat is exportálhatnak a távol-keleti országba.