A diplomáciai képviseleteken bekövetkezett változások olyannyira felkeltették a szerb sajtó figyelmét, hogy egyes orgánumok már arról cikkeztek, Belgrád nem tud megfelelő jelöltet állítani például washingtoni, pekingi vagy berlini nagykövetségének az élére.
A helyzetet bonyolította, hogy néhányan félreértelmezték a szerb külügyminiszternek a kérdéssel kapcsolatban elhangzott nyilatkozatát. Ivan Mrkic a Blic című belgrádi lapnak úgy nyilatkozott: a szerb külügyminisztérium foglalkoztatottai között jelenleg nincs olyan alkalmas személy, akit nyugodt szívvel kinevezne az amerikai, kínai és németországi vezető diplomáciai posztokra. Egyes belgrádi lapok ezt úgy értelmezték, Belgrádnak nincsenek jelöltjei az említett helyekre.
A külügyminiszter a B92 televíziónak nyilatkozva eloszlatta a félreértést, kiemelve, hogy Szerbiában számos olyan szakember dolgozik, aki átvehetné e diplomáciai képviseletek irányítását, ők azonban nem a külügyminisztérium alkalmazásában állnak.
A témában kutakodó belgrádi lapok kiderítették, hogy vannak olyan posztok, amelyekre Belgrád nagykövetet jelölt, ám a fogadó ország nem adta jóváhagyását ahhoz, hogy a megnevezett személy diplomáciai tevékenységét megkezdhesse. A Tanjug szerb hírügynökség értesülései szerint például a berlini nagyköveti posztra jelölt Zoran Jeremic nem kapta meg Angela Merkel német kancellár kormányának jóváhagyását, mert ő volt a Belgrádból küldött utolsó nagykövet a 2000-es demokratikus hatalomváltás előtt, így neve összefonódott Slobodan Milosevic rendszerével.
A Nedeljnik arról adott hírt, hogy a visszahívott nagykövetek közül 15-nek, a konzulok közül pedig 5-nek visszahívásakor még nem járt le a mandátuma. A jelenlegi kormány eddig 24 új nagykövetet és 3 konzult küldött ki szolgálati helyére.
A szerb külügyminisztérium honlapja szerint az országnak 65 nagykövetsége és 7 egyéb diplomáciai képviselete van a világban.
