Európai Unió;Ukrajna;Timosenko;

Timosenko, még az ellenzék vezéreként. Fotó: Andreas Rentz Collection, Getty Images.

- Öngólt rúgott Kijev? - Befagytak az uniós csatlakozási előkészületek

Elutasította tegnap az ukrán parlament az összes, Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök külföldi gyógykezelését, és részleges kegyelemben részesítését lehetővé tevő törvénytervezetet. Ezzel a döntéssel határozott a két éve húzódó kérdésről, s a hónapvégi vilniusi csúcson nem írják alá az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási, és szabadkereskedelmi egyezményt, hiszen Brüsszel a Timosenko ügy függvényévé tette a megállapodást.

Hiába a brüsszeli nyomás, hiába az Európai Parlament megfigyelőinek Ukrajnába küldése, hiába adott ki kedden az amerikai szenátus is egy, Julija Timosenko szabadon bocsátását kérő nyilatkozatot, hiába az elkövetkező hét évre ígért egymilliárd dollár, az ukrán parlamenti többség, a Viktor Janukovics államfő mögött álló Régiók Pártja tegnap sem szavazta meg a bebörtönzött ellenzéki politikus németországi gyógykezelését lehetővé tevő törvényjavaslatok egyikét sem. Többen elhagyták az üléstermet, a szükséges 226 voks helyett csupán 200 gyűlt össze a volt miniszterelnök védelmében. Pedig valóban ettől függ, hogy a november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcson aláírják-e a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt. Az Európai Unió, bár számára is fontos lenne a negyvenmilliós ukrán piac, amelyet épp a nagy rivális, az oroszok elől orozna el, nagy presztízsveszteség nélkül nem tehet ekkora engedményt épp a jövő májusban esedékes európai parlamenti választások előtt.

Mikola Azarov miniszterelnök rendelete alapján Ukrajna hivatalosan is leállította az Európai Unióval való társulási szerződés aláírásának előkészítési folyamatát. A dokumentum egyben arról rendelkezik, hogy Kijev felújítja tárgyalásait Oroszországgal, s a Moszkva irányította vámszövetség többi tagjával. Az ukrán vezetés úgy tűnik döntött, a 2014-es elnökválasztásra készülő Régiók Pártja láthatóan veszélyesebbnek ítélte Timosenko személyét, mint a várható ellenzéki megmozdulásokat. Tiltakozás márpedig lesz, hiszen az UDAR máris óriási tüntetést szervez a hétvégére, s a lakosság túlnyomó többsége, még a Janukovics hívek is, a társulási egyezmény aláírását támogatták volna. 

Ezt természetesen a kormányzat is tudja, s nem kizárt, hogy taktikázásról van szó. Vlagyimir Olejnik régiós parlamenti képviselő nem zárta ki egy újabb rendkívüli ülésszak összehívását Vilnius előtt. 

Szégyent kiáltott az ellenzék a voksolás eredménye láttán, Timosenko pártjának vezetője, Arszenyij Jacenjuk azt hangsúlyozta, hogy nem kelet és nyugat, hanem a múlt és a jövő közötti választásról van szó. Az ellenzéki vezetők újra felvetették az eredeti uniós kérést, hogy Janukovics adjon elnöki kegyelmet Timosenkónak, ám erre nem sok esély van. Az államfő múlt héten egyértelművé tette, nem hajlandó erre, de aláírja a bebörtönzöttek külföldi gyógykezelését lehetővé tevő jogszabályt, ha a parlament elfogadja azt. A rada azonban ellene voksolt.

A szíriai, iraki és más közel-keleti keresztények helyzetéről beszélt Ferenc pápa csütörtökön a keleti egyházak pátriárkáival tartott vatikáni találkozón, azt hangoztatva: "nem törődünk bele, hogy a Közel-Keletet keresztények nélkül lássuk".