A Népszava korábban arról számolt be, hogy a CBA belső információs körlevelében megjelent a társaság két résztulajdonosának, Baldauf Lászlónak és Lázár Vilmosnak az a magánjellegű felhívása, amelyben az október 23-ai Békementre hívták a dolgozókat.
Varju László azt mondta, hogy egy jobboldali kötődésű cégvezetés támogathatja a kormányt, de ezt nem tehetik úgy, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő dolgozókat "lényegében kötelezik" a tüntetésen való részvételre.
Az október 23-i Békemenet jó alkalom arra, hogy a nemzeti kormány iránt érzett szimpátiánkat is kifejezzük - idézett az írásból a pártigazgató. Hozzátette: meglátásuk szerint ez a megfogalmazás egyidejűleg azt is jelenti, hogy "mindazok, akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, azokat tulajdonképpen olyan gazembereknek nevezi ebben a levélben a kormány, akiknek - én azt gondolom - , hogy egy ilyen boltban nem kell vásárolni".
Varju László egyúttal megkérdezte, hogy kaphat állami támogatást egy olyan "CBA tulajdonos", aki a legnagyobb adótartozók listáján is szerepel. Ennek kapcsán arra is kíváncsi volt, hogy lehet, hogy olyan adósok, "akik a cégükben lévő ingatlanokat eltüntették, azoknál adóellenőrzésre (...) a továbbiakban nem kerül sor".
A politikus azzal folytatta, szeretnék ha a CBA vezetése vagy a kormány számot adna arról, hogy az Eximbankon keresztül az elmúlt években hány milliárd forinttal támogatták a céget.
Egyúttal azt is meg akarta tudni, hogy a vállalat tulajdonosai mennyi munkahely-teremtési támogatást kaptak. Magyarázatként hozzáfűzte: egy általa létrehozott Facebook-oldalon a cég dolgozói azt jelzik, hogy nem adják ki a szabadságukat és nem kapják meg a túlórapénzüket. Ezek a bejegyzések "egyértelműen" azt jelzik, hogy retorziók érték azokat a dolgozókat, akik nem mentek el a rendezvényre - válaszolta egy kérdésre. Hozzátette: az, hogy az alkalmazottak nem kapják meg a szabadságukat illetve túlórapénzüket "én azt gondolom, hogy köthető" ahhoz, hogy nem vettek részt a Békemeneten.
Azzal folytatta, szeretnék tudni, a NAV vizsgálja-e, hogy a CBA-nál kerültek-e be olyan külföldről vásárolt termékek, amelyek után nem fizették be az áfá-t.
"Nekem nem elfogadható" - válaszolta a pártigazgató arra a kérdésre, hogy Felcsuti Péter a Raiffeisen volt vezérigazgatója januárban egy Facebook üzenetben kérte a pénzintézet dolgozóit, hogy tettekkel és anyagiakkal is támogassák a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás alapítványt. A sajtótájékoztatón után viszont hozzátette: tudomása szerint Felcsuti Péter a kérdéses időszakban már nem dolgozott a Raiffeisennél.
A sajtótájékoztató közben megjelent a helyszínen Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója, aki néhány dolgozójukkal együtt pogácsát és aprósüteményt kínált a résztvevőknek és a nézelődőknek. Varju Lászlót is megkínálták, aki csak azután vett belőle, hogy tisztázta, az ételek nem közvetlenül a CBA-ból, hanem egy velük egy épületben lévő pékségből származnak.
A kommunikációs igazgató sajnálatosnak nevezte, hogy a politikus nem közvetlenül őket kereste meg a vádakkal. Hangsúlyozta korábbi érvelésüket, hogy két tulajdonosuk egy magánlevelet írt, amiben semmiféle kötelező érvényű utasítást nem fogalmaztak meg és a rendezvényről távolmaradókat sem érte semmilyen retorzió. Kijelentette: erről bármely dolgozójukat meg lehet kérdezni.
Végül azt kérte, hogy juttassák el hozzájuk a kérdéseket, amelyeket meg fognak válaszolni. Azt viszont elmondta, egy adófolyószámlával korábban már bizonyították, hogy nem áll fent az a tartozás, amelynek alapján Varju László azt mondta, hogy egy "CBA tulajdonos" is szerepel a NAV szégyenlistáján.
