A 21 vádlott közül 20-at ítéltek el költségvetési csalás miatt nem jogerősen öt hónap és két év közötti szabadságvesztésre, ám közülük csak annak a háromnak kell letöltenie hat és nyolc hónap közötti büntetését, akik már felfüggesztett vagy feltételes szabadlábra helyezés hatálya alatt álltak - tájékoztatta Tatár Tímea törvényszéki szóvivő az MTI-t.
Ugyan az eredeti vád jogosulatlan gazdasági előny megszerzéséről szólt, időközben a vádhatóság is módosította a vádat, illetve az ügy elbírálását az új büntetőtörvénykönyv hatályba lépése is befolyásolta. Annak alapján ugyanis enyhébb elbírálást kellett alkalmazni.
A tényállás szerint 2009-ben debreceni, hajdúsámsoni és derecskei lakásokról születtek színlelt adásvételi szerződések. A vádlottaknak nem volt igazi tulajdonszerzési szándékuk, csak a 450 ezer és 2,4 millió forint közötti összegű lakástámogatásokat akarták megszerezni. Összesen több millió forint állami támogatást vettek fel jogtalanul - mondta el a szóvivő.
Megpróbálták alaposan alátámasztani jogosultságukat: többek között hamis munkáltatói igazolásokat, fiktív munkaszerződéseket és társadalombiztosítási bejelentésről szóló igazolásokat nyújtottak be a bankokhoz, amelyekhez még valótlan költségvetéseket, építési szerződéseket is mellékeltek. Volt olyan alkalom, hogy még a munkabért is átutalták, hogy kérhessenek róla banki kivonatot. Az egyik vádlott ilyen céllal még egy gazdasági társaságot is létrehozott.
Egy másik vádlottnak az volt a feladata, hogy egzisztenciálisan kiszolgáltatott, ezért könnyen befolyásolható embereket hajtson fel, akik jogosultak az otthonteremtési támogatásra.
A bírósági tényállás szerint az első-, a harmad és a tizenegyedrendű vádlottak voltak az ügy "mozgatórugói", köztük volt hitelközvetítő és építési vállalkozó is.
Az eljárást mintegy fél évvel hosszabbította meg a vádlottak hozzáállása, többüket ugyanis rendszeresen csak rendőri elővezetéssel sikerült a tárgyalásra vinni - mondta el Tatár Tímea.