A prefektusi hivatalnak az MTI-hez eljuttatott közleménye idézi azt a törvényi előírást, amely szerint a népszavazás kiírására vonatkozó határozat hatályát mindaddig felfüggesztik, amíg a közigazgatási bíróság jogerős ítéletet nem hoz a népszavazás ügyében.
A prefektus körlevélben szólította fel Kovászna megye önkormányzatait, hogy ne tegyenek intézkedéseket a népszavazás megszervezése ügyében. Álláspontja szerint a Kovászna megyei önkormányzat csütörtöki határozata is bizonyítja, hogy mennyire fontos a prefektusi kereset jogfelfüggesztő hatálya. A kormány helyi képviselője szerint az idő igazolta: milyen fontos megakadályozni, hogy a nyilvánvalóan törvénybe ütköző önkormányzati határozatok - amilyen szerinte a népszavazás kiírása is - visszafordíthatatlan következményeket vonjanak maguk után.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az MTI-nek elmondta, ezek után biztos, hogy december 8-án nem tarthatják meg a népszavazást. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus hozzátette, az önkormányzat eleve úgy fogadta el a határozatot, hogy amennyiben a prefektus megtámadja azt, de elveszíti a pert, a választópolgárokat a jogerős ítélet hatályba lépését követő vasárnapon hívják az urnákhoz.
Az RMDSZ október 23-án kezdte gyűjteni az aláírásokat azért, hogy Erdély hat megyéjében polgári kezdeményezéssel tartsanak december 8-án megyei népszavazást a fejlesztési régiók átalakításáról. A székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye lakosságának azt a kérdést tennék fel: akarják-e hogy a három megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal? A partiumi Bihar Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad központú régióra vonatkozna.
A kezdeményezést két hét alatt 170 ezer személy támogatta aláírásával. A tervezett időpontban azonban a hat megye közül csak Kovászna megye önkormányzata határozott a népszavazás kiírásáról.
