A német szociáldemokraták kongresszusát fokmérőnek tartották. Amolyan közvéleménykutatásnak arra, hogy az SPD tagsága jelenleg hogyan viszonyul a nagykoalíció kérdéséhez.
Mindez azért rendkívül fontos, mert december első felében a párt 473 ezres tagsága levélben szavaz a nagykoalíciós szerződésről, s az eredményt várhatóan december 15-én teszik közzé.
A korábbi, októberben készült felmérések azt mutatták, hogy miközben a közvélemény összességében a CDU/CSU és az SPD közös kormányzását akarja, a szociáldemokrata a tagság ellenségesen tekint az esetleges nagykoalícióra.
Az SPD vezetése abban reménykedett, olyan eredményeket sikerül felmutatni a koalíciós tárgyalások során, amelyekkel a tagságot is sikerül megbékíteni.
Egyelőre azonban a nagy siker elmaradt, s Sigmar Gabriel elnök és pártja kevés kézzel fogható konkrétumot tudott a küldöttek elé tárni.
A szociáldemokraták szempontjából oly fontos témákban, így az adópolitika, valamint a minimálbér tekintetében továbbra sem jutott kompromisszumra a két nagy párt.
Az idő pedig egyre jobban szorít, hiszen a tagság december 6-tól szavazhat, vagyis alig több mint három hét maradt arra, hogy az SPD tárgyalóküldöttsége áttörést érjen el a kereszténydemokrata delegációval szemben. Ez egyelőre nehezen megoldható feladatnak tűnik.
A kongresszuson az SPD küldöttjei nemcsak Angela Merkel pártjával szembeni bizalmatlanságukat juttatták kifejezésre, a Balpárt felé való nyitásról döntöttek, méghozzá elsöprő többséggel, egyetlen ellenszavazattal.
A dokumentum szerint 2017-től szövetségi szinten elképzelhetőnek tartják a Balpárttal való szövetkezést. Eleddig elzárkóztak ettől a szociáldemokraták.
A CDU-nál csalódottságot keltett a lépés. Stanislaw Tillich szászországi miniszterelnök a Die Weltnek elmondta, hogy a határozat akár a koalíciós tárgyalások sorsát fenyegetheti.
„Az SPD döntése olyan, mintha a vőlegény röviddel az esküvő előtt házassági hirdetést adna fel” – vélekedett a CDU elnökhelyettese, Julia Klöckner a mainzi Allgemeine Zeitung hasábjain.
Sigmar Gabriel SPD-elnök próbált békíteni. Mint mondta, az elkövetkező négy évben biztos, hogy nem szövetkeznek a Balpárttal.
Klaus Wowereit, Berlin szociáldemokrata polgármestere úgy látta, ha a szociáldemokraták körében finoman szólva nem népszerű a nagykoalíció gondolata.
A munkaügyi kérdésekkel foglalkozó Klaus Barthel pedig kifejtette, ha most szavaznának a nagykoalícióról, „egyértelműen elutasítanák azt”.
Az elnökség újraválasztásának eredményei arról tanúskodtak, hogy a küldöttek vezetésbe vetett bizalma sem a régi, nyilvánvalóan amiatt, mert az SPD gyengébben szerepelt a vártnál a szeptemberi választáson.
Senki sem érte el a kilencven százalékot, a legjobb eredményt a hesseni SPD-vezető, Thorsten Schäfer-Gümbel mondhatta magáénak 88,9 százalékkal.
Sigmar Gabrielt például 83,6 százalékkal erősítették meg elnöki pozíciójában, ami meggyőző eredmény ugyan, de nyolc százalékkal kevesebb, mint 2011-es eredménye.
Még az SPD talán legnépszerűbb tagjának tartott észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Hallelore Kraft is 12 százalékot rontott, igaz, így is 85,6 százalékot szerzett.
A szavazás egyik nagy vesztesének Olaf Scholz hamburgi polgármestert tartják, aki kénytelen volt beérni 67,3 százalékkal. Ez 17 százalékos visszaesésnek felel meg.
Egy tized százalékkal őt is alulmúlta Andrea Nahles, az SPD főtitkára, aki 2011-ben sem tartozott a legnépszerűbbek közé 73,2 százalékos szereplésével. Barbara Hendricks, az SPD kincstárnoka úgy vélte, „nem viselkedhettünk volna így Andreával”.
A nem túl jó hangulatú kongresszus első következménye az, hogy a szociáldemokraták keményebb fellépést ígérnek a koalíciós tárgyalásokon.
Hannelore Kraft azt sem zárta ki, hogy a megbeszélések zátonyra futnak. „Szkeptikus voltam a tárgyalásokat illetően, s az is maradtam” – jelentette ki a WDR televízióban.