Kertész Ákos az Amerikai Népszavában megjelent cikke után lett üldözött Magyarországon. A szélsőjobboldal és az Orbán-kormány a kezükben levő sajtó segítségével hazug kampányt indított Kertész Ákos ellen a lapban megjelent véleménye miatt. A harmincas évek Németországát és Joseph Goebbels propagandáját idéző stílusban uszították ellene a szélsőjobboldalt. Író véleménye miatt demokratikus országban még nem hangzottak el a fajvédelem kategóriáját súroló olyan parlamenti hozzászólások, mint Budapesten. Kertész Ákos a megtámadott írásában “genetikusan alattvalónak” nevezte a magyarokat. Az írása óta eltelt idő csak igazolta ezt az állítást.
Kertész Ákos ügyében maga a miniszterelnök is megszólalt, miközben nagy hallgatásai ismertek egyebek mellett a zsidókat haláltáborokba küldő Horthy Miklós szobrának avatása kapcsán. A Fidesz kezében levő főváros megvonta Kertész Ákos díszpolgári címét, a kizárólagos hatalmat gyakorló Orbán-kormány olyan törvény elfogadására készült, amely lehetővé tette volna Kertész Ákos Kossuth-díjának visszavonását. A hivatalos nyilatkozatok azt a hatást keltették, hogy Kertész Ákost nem illeti meg az állampolgároknak kijáró védelem, vele szemben bármilyen fellépés indokolt lehet.
A hivatalos propaganda olyan szélsőséges indulatokat és antiszemita érzelmeket korbácsolt fel, hogy Kertész Ákost egyre több fizikai atrocitás érte Budapesten. Az idős író egyre kevésbé érezte biztonságban magát, és az életét féltette, amely egyre inkább veszélybe került. A hivatalos Magyarország védelmére és józan kiállására, az indulatok csillapítására nem számíthatott. Ellenkezőleg: láthatóan a kormányzópártok burkolt antiszemita uszításra használták fel az esetet, és politikai célokból a szélsőjobboldal karmai közé dobták a Kossuth-díjas írót. A történtek megszólalásig Fábry Zoltán fasizmusról szóló klasszikusát, a Hannibál tanár úr című filmet idézték.
Kertész Ákos az életét mentve 2012. február 29-én menekült el Magyarországról, és Kanadában politikai menekültstátuszt kért. Kanadában éppen ekkor szigorították a menekültügyi törvényt, Magyarország diplomáciai lépéseket tett, hogy Kanada a menekültstátuszt tagadja meg. Ezért kétséges volt, hogy az Európai Unió tagországából menekülő író megkaphatja-e a politikai menekültstátuszt. Kanada bírósága körültekintő vizsgálatot folytatott az ügyben. Ezt követően megállapította, hogy Kertész Ákos politikai menekültkérelme jogos, esete az 1951-es genfi konvenció hatálya alá tartozik, és Kanada Kertész Ákost védelmébe vette Magyarországgal szemben.