Győri György annak az igen tehetséges Győri Alexnak az édesapja, aki - mint azt lapunk megírta - a hatosztályos Bólyai gimnázium tanárainak és a megyei kórház főorvosának a segítségével felvételizni tudott a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, a család tragikus anyagi helyzete ugyanis nem tette volna lehetővé tovább tanulását. Kilakoltatás előtt álltak a felgyülemlett rezsiköltség miatt és a szegénység már a lelküket is szorongatta. Az apa munkanélküliként a közmunka fillérjeire és beteg felesége nyomorúságos keresményére támaszkodhatott, miközben nagyobb lányuk nem kap állást, kisebbik meg még gimnáziumba jár.
Aztán csoda történt. Állandó munkahelye lett, a kilakoltatást leállították, a végrehajtási eljárást szüneteltetik és a vagyonkezelő az elmaradt jelentős bérleti díjnak és a rezsinek a részletfizetését engedélyezte. Győri György
boldog. Újra teljes értékű embernek érzi magát, és reméli, hogy a két fizetésből az öt évre kitolt részletekkel meg tudnak majd birkózni.
A napokban a Salgótarjáni Megyei Jogú Város Önkormányzatának dísztermében ünnepséget rendeztek. Hét pályázati nyertes fiatal - közöttük Győri Alex - olyan dokumentumot írt ott alá, amely garantálja, hogy tanulmányaik végeztéig havi ötvenezer forint ösztöndíjat kapnak a várostól, cserébe diplomájuk megszerzése után a városban fognak dolgozni. Alexot friss diplomájával a Szent Lázár Megyei Kórház várja majd "haza" Budapestről, no meg persze a munkáltató képviseletében Bercsényi Lajos főigazgató-főorvos. (A kórházon kívül a Salgglass Zrt., a Trigon Kft., a Salgó-Vagyon Kft.,a Salgótarjáni Közművelődés Nonprofit Kft. valamint a város polgármesteri hivatala kötött támogatási és "visszaváró" szerződést tehetséges fiatalokkal.)
- Azért neveztem történelmi pillanatnak az aláírási ceremóniát, mert az esemény azt bizonyítja, hogy mi nemcsak beszélünk a fiatalok megtartásáról, hanem teszünk is érte. Amint anyagilag lehetőségünk nyílt rá, az első dolgunk ennek az ösztöndíjpályázatnak a kidolgozása volt - mondta Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester.
Hogy a megyei jogú város miképp küzd a szegénységgel?
A polgármester asszony a már meglévő és állítása szerint jól működő szervezeti formára esküszik, amit másoknak is ajánl. Ők ugyanis egy 24 településből szerveződött szociális társulást működtetnek, amelynek 279 dolgozója mindenütt ott van, ahol segítségre szorulnak a családok, az idősek, a gyerekek, a hátrányos helyzetűek, vagyis a szociális szféra minden területéhez tartozó ember. Ez a társulás az elesettek nagy részét lefedi, következésképpen kevés az ellátatlan. Néhány civil szervezet is kinyújtja a kezét a segítségre szorulóknak. Ők azok, akik naponta osztják az ételt, a ruhaneműt vagy épp lelki támaszt nyújtanak.
- Gondolom, teljes joggal lehetek büszke - mondja a polgármester - a társulás 279 szociális munkására, akik - ha hiszi, ha nem - név szerint ismernek a területükön minden rászorulót. Külön meg kell említenem a Vöröskereszt Nógrád Megyei szervezetét és annak az ifjúsági csapatát. Szóval a társulás, valamint a város két civil szervezete, valamint a Vöröskereszt aktivistái kézben tartják a szegénységet. Vagy legalább is megpróbálják napi 24 órában .
Mosolygó arcát látva két dolog jár a fejemben. Az egyik: elhatározta, hogy a parlamentben szorgalmazni fogja a szociális ágazat munkásainak bérfejlesztését. A másik: Salgótarjánnak ,,csak" két olyan hajléktalanja van, akiket képtelenek "beterelni" a szállóba, holott amúgy a női és a férfi fedélnélkülieket rendezett körülmények között tudják elszállásolni. Szóval náluk nem gond az utcákon "életvitelszerű" tartózkodás.
Persze, a szegénységnek ezer arca van. És erről az ezer arcról Holesné Csiga Ilona napokig tudna beszélni. A Bólyai Gimnázium tanárnője nem cáfolja ugyan a szociális társulás eredményességét és hasznosságát, de mivel 22 éve végez közvélemény kutatást és körülbelül 25-30 települést rendszeresen látogat, nála jobban aligha ismerik a mély nyomort.
- A falvakban a becsapottságra, ügyeskedőknek való kiszolgáltatottságra, az uzsorások országolására, az öregek kirablására és a jogi segítség hiányára panaszkodnak- sorolja. - Érdekes módon nem a pénz hiánya áll az első helyen. Valaki úgy fogalmazott, hogy a falvak népétől túl messze van az unió a pályázatokkal együtt. Karancskeszin tíz emberrel beszéltem, hatnak árverezés előtt áll a háza. És a végrehajtó, a kereskedő meg a többi hatósági személy is a markát tartja. Hát ez a baj. A mélyszegénységet és a nyomort a testi-lelki kiszolgáltatottság tetézi. A falvakban az a mondás járja: add meg az istennek, ami ját - add meg a királynak, ami jár, de a vámosról se feledkezz meg...
A tanárnő konkrét esetei közül álljon itt a következő: az éhező Nógrádmegyeren a szorgalmas bányamunkásoknak számító romák kenyérkereseti lehetősége megszűnt, mivel a bányák és az arra épülő üzemek bezártak. Itt él a 13 esztendős Görcsi Gábor, a zseniális tehetségű sakkozó fiú, aki mellesleg országos bajnok, de a nyáron azért nem tudott táborba menni, mert a környék gazdag cigányai közül egy sem akadt, aki segítette volna.
Mintha egy kissé messze kerültünk volna Győri Györgytől és tehetséges orvosnak készülő fiától, Alextól. De ez csupán látszólagos. Kétségtelen, hogy Alex útja ki van kövezve, hiszen a városi ösztöndíj mellett mecénásként áll mögötte majdani munkahelyének, a Szent Lázár Megyei Kórháznak a főigazgató-főorvosa, aki beszélgetésünkkor megígérte, mind a két szeme rajta lesz a fiún. Egyébként a tanuláshoz szükséges méregdrága könyveket is ők veszik meg Alexnak. A Klapka Üzletház is segítőnek ajánlkozott, annak módját még keresik. De Győri György nem vehet mérget arra, hogy a család helyzete stabilizálódik, hogy idősebb lányuk munkát talál és a kisebb lánynak a gimnázium befejeztével helye lesz világunkban.
A nyomor, a szegénység, az elesettség velünk élő valóság. Még akkor is, ha esetenként "kézben lehet tartani".
Ám azok többségében Győri Györgynek van igaza, amikor azt mondja:"Álelvtársak és álurak veszik körül az embert."