Brüsszel 11 makrogazdasági mutatón keresztül vizsgálta, szükséges-e Magyarország esetében mélyreható vizsgálat, és megállapították: ugyan javul, de messze meghaladja a meghatározott küszöbértéket Magyarország nettó nemzetközi befektetési pozíciója (NIIP), amely a bizottság adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) mínusz 103 százaléka, a tűréshatárt jelentő 35 százalékkal szemben. A legtöbb uniós országhoz hasonló mértékben, 17,8 százalékot veszített Magyarország exportpiaci részesedéséből, itt a küszöbérték mindössze 6 százalék.
A külső egyensúlytalansági tényezők mellett belső kockázatként azonosítja Brüsszel a "némileg csökkenő, de a küszöbértéket továbbra is jelentősen meghaladó", a GDP 80 százalékát kitevő államadósságot és a 11 százalékos munkanélküliséget.
A magyar gazdaságról készített rövid szöveges értékelésben a bizottság azt állapítja meg, hogy a NIIP javulásához 2009 óta hozzájárul a pozitív folyó fizetési mérleg, ám rámutat, hogy a mérleg azért pozitív, mert a belső kereslet tartósan alacsony, az export teljesítménye pedig gyenge, noha nincsenek arra utaló markáns jelek, hogy Magyarország veszített volna versenyképességéből a költségek terén.
A szöveges elemzés szerint folyamatban van mind az állami, mind a magánszektor adósságleépítése, de vannak még jelentős kockázati tényezők.
Az Európai Bizottság megítélése szerint az ingatlanárak folyamatos csökkenése és a pénzügyi szektorra nehezedő "túlzott terhek" akadályozzák a normális hitelezési tevékenység újraindulását, és a pénzügyi stabilitásra is kockázatot jelentenek. A csökkenő, de magas államadósság az alacsony növekedési potenciállal együtt sérülékennyé teszi Magyarországot, ami a relatíve magas kötvényhozamokban mutatkozik meg - állapítja meg az Európai Bizottság. Megjegyzi a bizottság továbbá, hogy a magyar munkanélküliség meghaladja a 10 százalékos küszöbértéket, a válság kezdete óta a fiatalkori munkanélküliség és a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya is emelkedett.
Magyarországról tavasszal azt állapította meg a bizottság, hogy van ugyan egyensúlytalanság, de nem túlzott, a külső egyensúly például javult. Mindazonáltal Brüsszel döntő politikai lépéseket sürgetett, most pedig alapvetően azt szeretné ellenőrizni, történtek-e ilyen lépések, s fennállnak-e még az egyensúlytalansági tényezők.
Legutóbb, idén tavasszal 13 országról készült ilyen elemzés. A vizsgált államok köre most Németországgal, Luxemburggal és Horvátországgal bővül.
Ezzel egy időben Brüsszel azt is közzétette, hogyan állnak a tagállamok a nyáron elfogadott úgynevezett országspecifikus ajánlások végrehajtásával. Brüsszel megállapítja, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését követően a magyar hatóságok "enyhén expanzív fiskális pozíciót foglaltak el", az előrejelzés szerint jövőre a megengedett legnagyobb, a GDP 3 százaléka lesz a költségvetési deficit, s "jelentős deficitnövelő kockázatok" érzékelhetők.
"A legutóbbi költségvetési döntések nem utalnak növekedéspártibb változásra a fiskális stratégiában" - írja a bizottság.
A monetáris területen a bizottság megállapítja, hogy a jegybank növekedési hitelprogramjának köszönhetően a kis- és közepes vállalkozások hitelezési lehetőségei bővültek, s kevésbé kitettek ezek a cégek a devizalapú hitelek kockázatainak. Brüsszel szerint ugyanakkor ennek a programnak középtávon fiskális egyenlegrontó hatása lehet.
Ronthatja ugyanakkor a bizottság szerint a hitelkínálatot a devizahitelesek további kormányzati megsegítése és az ezzel járó költség, valamint, hogy 2013-ban emelkedett a bankadó. Méltatja a bizottság, hogy a pénzügyi szektor felügyelete a jegybankhoz került, mert ez növeli a jegybank "makro- és mikroprudenciális eszköztárát" és rendkívüli helyzetekben bevethető eszközeit.
A növekedés területén Magyarország elmarad a térségbeli országoktól, Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákitól - állapítja meg a bizottság, amit az eladósodott szektorok adósságleépítésével és a romló üzleti környezettel magyaráz. Ez utóbbit az Európai Bizottság szerint főleg a kiszámíthatóság hiánya és a kormányzati intézkedések torzító hatása okozza, amelyek "egyre nagyobb számú korlátozást rónak a befektetőkre". Bírálja Brüsszel emellett a vállalati adóztatás minőségét, különösen a pénzügyi szektorban.
A munkaerőpiacon Brüsszel szerint a fiatalok munkanélkülisége és a tartós munkanélküliség ad okot különösen aggodalomra, amellett, hogy általánosságban is alacsony a foglalkoztatás Magyarországon. Készül az ifjúsági garancia program magyarországi megvalósítása, a közmunkaprogram pedig segít kordában tartani a munkanélküliséget, ám ennek hosszú távú alkalmazhatósága még bizonyításra vár - vélekedik az Európai Bizottság. A tervezett "aktivációs elem" Brüsszel szerint jó irányba tett lépés, de egyszeri intézkedés. A bizottság arra is kitér, hogy a kormány célzott kedvezményekkel igyekszik ösztönözni a keresletet a munkaerőpiacon, ám ennek hatása egyelőre nem érzékelhető.
"A teljes aktív munkaerő mérsékelt növekedése mellett, növekszik a szegénység és a társadalmi kirekesztés, és sokan kénytelenek súlyos anyagi nélkülözéssel szembenézni" - áll a brüsszeli dokumentumban, amely szerint ehhez a folyamathoz a munkanélküli segély mértékének és időtartamának csökkentése, valamint a segélyekre jogosultak körének szűkítése is hozzájárult.