Egyetlen taj-szám ismeretében bármely orvos, sőt, gyakorlatilag bármely egészségügyi dolgozó személyes adatok kezelőjévé válhat, még olyan állampolgárok esetében is, akiket valójában nem is ismer. Mindenki, aki szerepel a társadalombiztosítási adatbázisban teljes, évekre visszamenőleges kórtörténetével együtt bekerül ugyanis az úgynevezett "Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térbe" a kormány tervei szerint. A legfrissebb ágazati salátatörvény - melynek társadalmi egyeztetése ugyan már lezárult, ám lapzártánkig még nem nyújtották be a parlamentnek - tartalmazza ugyanis az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény módosításának tervét, mellyel létrehoznák a "Tért". Ennek lényege, hogy "az egészségügyi ellátóhálózat valamennyi informatikai rendszerének együttműködésével" egybeolvassza az összes, az állami egészségügyben valaha (vagy legalábbis 2000 óta) kezelt beteg, illetve társadalombiztosított állampolgár valamennyi személyes adatát.
A tervek szerint jövő januártól működő - 2015. január 1-re pedig teljesen kiépülő - rendszert egy, "a kormány által rendeletben kijelölt szerv" működteti majd, és nemcsak minden hazánkban tevékenykedő orvos és egészségügyi szolgáltató férhet majd hozzá, hanem valamennyi állami szerv is. A "Térből" ugyanis minden államigazgatási szerv adatokat kérhet majd le, persze a jogszabály-tervezet kiköti, hogy "csak személyazonosításra alkalmatlan módon" - amire azonban nem elégséges a garancia. Az orvosokat eközben köteleznék arra, hogy minden egyes vizsgálat eredményét ebbe az adatbázisba rögzítsék, amely aztán a betegek élete végéig megőrzi az adatokat. A javaslat szerint a beteg személyes adataihoz csak akkor nem férhet majd hozzá bármely magyarországi működési engedéllyel rendelkező orvos, ha az érintett ezt előzetesen írásban megtiltotta. A "tiltakozás lehetőségéről" az orvosnak kellene tájékoztatni betegét.
"Az egészségügyi kormányzat ezzel a módosítással megszüntetné az orvosi titoktartást és egyetlen központi adatbankba tömörítené tízmillió magyar állampolgár teljes egészségügyi adattömegét, mindenféle jogorvoslat nélkül" - írta Alexin Zoltán matematikus a tisztességesadatkezelés.hu-n a javaslatról. A Szegedi Tudományegyetem adjunktusa évek óta foglalkozik a betegadatok kezelésének visszásságaival, a mostani tervekről pedig állítja: "a kormányzat végtelen arroganciával tör az állampolgárok magánéletére". Úgy vélte, a terv "szöges ellentétben áll" az EU adatvédelmi irányelvével, az Európai Bizottság illetékes munkacsoportjának álláspontjával, az Európa Tanács egészségügyi adatok védelmére vonatkozó ajánlásával, valamint "az elemi jóérzéssel, s az orvosi etika alapelveivel". Az aggályok egyébként nem új keletűek: 2012-ben egy konferencián a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság munkatársai már figyelmeztettek: a nemzeti szinten kiépülő elektronikus nyilvántartási rendszernél megengedhetetlen, hogy bármely orvos, bármely beteg adatához korlátlanul hozzáférjen. Ezt azonban a kabinet, úgy tűnik, nem vette figyelembe.
"Kivételes kincs"
Szócska Miklós szerint az egészségügyi adathalmaz "kivételes kincs", és a tervek szerint a jövő év végére befejeződő projekt megvalósításával nőni fog az ellátás színvonala. Az egészségügyi államtitkár nemrég azt mondta: az adatbázis megfelelő használatával egyebek mellett el lehet érni, hogy a háziorvosok mindent tudjanak betegeikről, vagy hogy a mentőszolgálat munkatársai már a helyszínre érkezés előtt megkapják a szükséges adatokat a páciens esetleges speciális betegségeiről.
