Kondorosi szerint ez "nem tette könnyűvé" az életüket, de a kormányfő jó viszonyban volt Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánnyal, ám például Bene László akkori országos főkapitány kifogásolta, hogy a miniszterelnök íly módon "átnyúlt" a feje felett.
Gyurcsány a tévészékház ostroma idején is többször beszélt Gergényivel, és a kormányfő fel is hívta a figyelmet az azonosítók viselésére.
Ismert, Bene Lászlót azért vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség, mert eltűrte, hogy határozott utasításai ellenére nem viseltek az intézkedő rendőrök szolgálati azonosító jelvényt, Gergényit pedig azért, mert a kialakult kaotikus helyzetben a rendőrség nem megfelelően tudta végezni a feladatát.
A volt államtitkár nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy a tárcánál ki döntött arról, hogy a Kossuth téri demonstráció választási gyűlésnek minősül, ahol a rendőrségnek csak korlátozottabb volt az intézkedési lehetősége. (Ezt az előző tárgyaláson Petrétei József volt igazságügyi miniszter sem tudta elmondani.)
Kondorosi ugyanakkor természetesnek nevezte, hogy Gyurcsány kormányfőként elvárásokat fogalmazott meg a rendőrség felé, "mi mást fogalmazott volna meg".
Mint mondta, 2006 őszén a miniszterelnök a tárca vezetésének hatékonyságát figyelve cselekvési kényszerben volt, és cselekedett is, megkerülve a minisztériumot, de jobb lett volna, ha erről konzultálnak.
"Itt elindult egy olyan folyamat, amit a jog eszközeivel nem lehetett kezelni" - jegyezte meg Kondorosi, aki akkor tévén nézte végig a Szabadság téri székházostromot, amiről először azt hitte, valahol külföldön történik.
Azután pedig azt, hogy helyesebb a miniszteri utasításra várni, mint odamenni a helyszínre és "látszólag okosakat mondani, fontoskodni".
A büntetőperben több mint száz tanúra és több mint ötven tárgyalásra lehet számítani, az elsőfokú eljárás várhatóan legalább egy évig tart majd.
