Jogalkotási koherenciazavart okozott a takarékszövetkezetek integrációjának államosításáról szóló törvény, ezért - alig néhány héttel elfogadása után - teljes mértékben átdolgozásra szorult.
Nehogy a képviselőknek idejük legyen a korrekciót tartalmazó törvényjavaslat áttekintésére, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kivételes sürgős tárgyalást kért a takarékok jogait és önállóságát súlyosan csorbító tervezet elfogadására.
Így a mai végszavazásnak már nincs semmi akadálya. A gyorsított ütemű átdolgozásnak nem csak az volt az oka - mint azt a javaslathoz fűzött indoklásban több helyen olvashatjuk -, hogy "a hatálybalépés óta eltelt idő tapasztalatait" számba vették, hiszen néhány hét alatt 42 oldalnyi ezekből aligha gyűlt össze.
A nyomósabb ok egészen más. A nyári sietségben a tervezet beterjesztői nem vették figyelembe a hatályos hitelintézeti törvénybe foglaltakat, valamint az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az ugyancsak a hitelintézetek működéséről szóló rendeletét sem.
Ebből világosan kiderül, hogy félrevezető volt az a kormányzati kommunikáció, mely szerint a takarékszövetkezeti integrációs jogszabálytervezetet előzetesen egyeztették Brüsszellel, ugyanis a hazai törvény elfogadása előtt már megjelent az uniós rendelet, amelynek direktíváit csak most, utólag veszik figyelembe.
Így megsértette a kormány az alaptörvény rendelkezéseit is, mert nem hagytak időt arra, hogy a szabályozás tartalma egyértelműen értelmezhető legyen.
Az új szabályozás egész szellemiségét átlengi, hogy a korábban teljesen önálló takarékszövetkezeteket, amelyek összességében Magyarország legnagyobb pénzintézeti hálózatát jelentik, a 100 százalékos állami tulajdonba került Takarékbank fiókjainak tekintik.
Ezt támasztja alá, hogy a törvényjavaslat következetesen "Központi Bankról" beszél, amely alatt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (Takarékbank) Zrt.-t érti.
A takarékszövetkezetek még megmaradt önállósága most tovább csorbul. A törvény elfogadását követően, ha más gazdálkodó szervezetben tulajdont szereznek vagy ilyet értékesítenek, ahhoz a Takarékbank előzetes jóváhagyása szükséges, ha a vételár az integráció úgynevezett szavatoló tőkéjének 0,1 százalékát eléri.
Ugyancsak a tevékenység szűkítésének tekinthető, hogy a pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen más tevékenységet nem végezhetnek, például biztosításközvetítést, vagy kínálhatják a Diákhitel Központ hiteleit sem .
Ez azért is érdekes, mert a Takarékbank meghatározó tulajdonosa, a Magyar Posta Zrt. részben már végez ilyen tevékenységet.
A hitelintézeti törvény alá tartozó pénzintézetek valamennyien a nemzetgazdasági tárca felügyelete alá tartoznak, hiszen ez a korábbi Pénzügyminisztérium jogutódja. A takarékszövetkezeteket ezzel szemben a fejlesztési tárcához tartoznak, ugyanis kevésbé pénzintézetnek, mint inkább az állam tulajdonában lévő vagyonelemeknek tekintik az integrációt.
Ezzel is tápot adva azoknak az elképzeléseknek, hogy a 136 milliárd forintos, állami tőkeinjekcióval felerősített Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét - élén a Takarékbankkal - a jelenlegi kormány a saját érdekszférájába tartozóknak, szakértők szerint jó eséllyel az FHB Bank magántulajdonosainak kívánják majd átjátszani.
(A 136 milliárd forintos tőkeemelés 100 milliárd feletti része miatt az idei központi költségvetésről szóló törvényt hetedszer is módosítani kell.)
Mint ismeretes, több szervezet - köztük a VOSZ is - az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, hogy a szövetkezeti hitelintézeteknél az eredeti állapotot állítsák helyre, mert a korábbi törvény jogsértő volt.
Az újrafésült jogszabály miatt a beadványt feltehetően ki kell egészíteni, módosítani kell, mert a korábbihoz képest újabb törvénysértések születtek. Azonban az is előfordulhat, hogy önálló panaszindítványt nyújtanak be az AB-hez.
