Nincs könnyű dolga annak, aki meg akarja érteni, hogy az Orbán-kormány miért pont úgy avatkozik bele a húságazat működésébe, ahogy. Az egész vagy félsertés áfájának 5 százalékra csökkentése ugyanis érdemben nem javítja a tenyésztőktől a fogyasztókig terjedő termékpálya egyetlen szereplőjének pozícióját sem, hiszen a végtermék áfája ugyanúgy 27 százalék lesz jövőre is, mint idén. Hacsak - figyelmeztet Angyal József okleveles adószakértő - nem szakítjuk meg a termékpályát, avagy adószempontból vizsgálva az áfaláncolatot a vége előtt.
Magyarán, ha az egész- vagy féldisznó nem alapanyagként, hanem végtermékként szerepel, akkor valóban csak 5 százalék áfát kell megfizetni. Semmi nem tiltja ugyanis, hogy aki megveszi az 5 százalékos adót tartalmazó félsertést, az otthon feldolgozza. Megjósolhatatlan, hogy hányan lesznek, akik áttérnek a karaj, tarja, comb megvásárlásáról a félsertés hazacipelésére, de ők járnak jól. Nem elképzelhetetlen, hogy vidéken elterjed ez a szokás.
A sertéstartók egyik szeme sír, a másik nevet az élő, illetve a félsertés áftájának 2014. januári csökkentése miatt. A jó hír az, hogy ha az Országgyűlés elfogadja a csütörtökön a költségvetési bizottságnak az adótörvényhez benyújtott módosítását, akkor jövőre jelentős mértékben visszaszorulhat az élő állatokkal folytatott feketekereskedelem. Mára valóságos iparág épült ki a világon is szinte egyedülállóan magas 27 százalékos áfa elcsalására. A külföldről behozott jószágot papíron eladták valamelyik környező uniós tagországban, majd a virtuális szállítás lepapírozása után természetesen az áfa megfizetését mellőzve, eladták a sertéseket valamelyik vágóhídnak.
Az olcsó importsertéshús is jelentős versenyt teremtett. Sákán Antal, a Sertéstartók Országos Szövetségének elnöke hangsúlyozta, ez a lépés mindenképpen javítja a legálisan dolgozó hazai állattartók piaci pozícióit.
A szakember azonban azt sem titkolta, a mérleg másik serpenyőjében viszont ott vannak a 27 százalékos áfakörbe tartozó ipari fedlolgozású takarmányalapanyagok, mint az amúgyis drága szója, vagy a napraforgó, illetve az állatgyógyászati cikkek, az energia, a gázolaj. A termelők egy részének és a szövetségnek az az álláspontja, ha az az ára a piac tisztulásának, hogy a gazdák finanszírozzák az 5 százalékos áfát, akkor talán joggal bíznak abban, hogy a kormány a gabonafélék után a takarmány-fehérjenövényekre is kiterjeszti a fordított áfát, illetve a teljes élelmiszerlánc 5 százalékos áfát fizet majd.
A sertéstermékpálya vegyes áfarendszere az egyik oldalon ugyan várhatóan csökkenti a feketegazdaság kiterjedését, a másik oldalon viszont növeli, hiszen jövőre nem az alapanyaggal, hanem a késztermékkel lesz érdemes eljátszani az áfamentesítés trükkjét. Ha egy picit továbbgondoljuk a korábban leírtakat, azt is elképzelhetjük, hogy a konyhaasztalon "magánhenteskedők" közül esetleg lesznek, akik a szomszédsággal, komasággal is megosztják a sok húst - térítés ellenében. No ez már illegális tevékenység lenne.
Lényegében a sertéstenyésztők pozíciója sem változik az intézkedéssel. Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke hangsúlyozta, ettől az áfacsökkentéstől nem lesz olcsóbb az üzletekben sem a tőkehús, sem a sonka, a szalámi. A termelő a takarmány-, energiaköltség 27 százalékos áfáját viszaigényelheti, de a vágóhídtól, feldolgozótól csak 5 százalékos áfával kapja a felvásárlási árat. Azt azonban Németh is megerősítette, hogy azzal javulhat a hazai sertéstartók piaci pozíciója, ha az import és az illegális disznóbehozatal visszaszorul. A termelőnek hátrányos lehet viszont a visszaigénylésnél, hogy az Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) utalására többnyire várniuk kell. Így a gazdáknak likviditási gondjaik lehetnek majd.
Ha már a likviditásnál tartunk, a törvénymódosítás elvileg segíti viszont a feldolgozókat, mert csak öt százalékos áfával kell vásárolniuk. Talán ez is lehet a kormány egyik célja, hiszen több húsüzem is bajba került az utóbbi hónapokban. Ám ez a hatás nem túl jelentős, mert a hús gyorsan romló, így gyorsan forgó termék - mondja Angyal József.
Összességében az élő és félsertés áfájának 5 százalékra csökkentése érdemben nem jelent változást a hazai sertéshúságazatban, legföljebb propagandafogásnak tekinthető. A választások előtt a kormány érvelhet azzal, hogy csökkentette a hús áfáját, jóllehet ez a fogyasztói árakra nincs hatással. Az alapanyag áfacsökkentése egyébként nagyon hasonló ahhoz, amit fordított áfának neveznek. Ennek lényege, hogy nem az eladó, hanem a vevő fizeti be az áfát. (Mert az eladó esetleg "elfelejti".) Itt lényegében hasonló konstrukció jön létre.
De az sem véletlen, hogy az EU szabályai nem engedik a fordított áfát olyan termékre bevezetni, amely végfelhasználás alanya (is lehet), hiszen ilyenkor a vevő nem fizet áfát - figyelmeztet Angyal József. Elképzelhető, hogy a kormányzat éppen azért találta ki az ilyen típusú áfacsökkentést, hogy ez pótolja a tiltott fordított áfát. Csakhogy - mint láttuk - a pótszer abban is azonos az eredetivel, hogy végső fogyasztás esetén kiesik az állami áfabevétel egy része.