Kerryt, aki épp Jordániában tárgyalt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai megbízottja, Catherine Ashton hívta meg Genfbe, ahová a brit, francia és a német diplomácia irányítója is megérkezett. Az iráni külügyminiszter, Mohammad Dzsavad Zarif a CNN-nek előző nap azt nyilatkozta, még a mostani tárgyalási forduló lezárulta előtt létrejöhet a megegyezés.
A genfi tárgyalások központi kérdése, hogy Irán hajlandó-e felhagyni az urándúsítással, a nyugati hatalmak aggodalmai szerint ugyanis az iráni nukleáris program nem kizárólag békés célokat szolgál, ahogy azt Teherán állítja. Az új iráni elnök, Hasszan Rouhani megválasztásával "kinyílt egy ajtó", mondta a CNN-nek Zarif, s meg kell ragadni a lehetőséget a megegyezésre. Teherán a szankciók feloldását várja a nemzetközi közösségtől, az iráni diplomácia vezetője elismerte, hogy a szankciók komoly nehézségeket okoztak a perzsa állam gazdaságának.
Barack Obama amerikai elnök csütörtökön az NBC-nek szintén optimistán nyilatkozott, mint mondta, lehetségesnek lát egy szakaszos megállapodást, első lépésként Irán vállalná, hogy nem fejleszti tovább nukleáris programját, miközben a nemzetközi közösség némiképp enyhítené a szankciókat.
Amerikai források szerint akkor lenne esély áttörésre, ha Irán elfogadná, hogy legfeljebb 20 százalékos tisztaságú uránt állíthat elő, felhagy a katonai célú dúsítással, felhasználhatatlanná teszi az eddigi készleteket, s nem indítja be a plutóniumreaktort Arakban. A hat nagyhatalom ugyanakkor felszabadítana korábban zárolt iráni kinnlevőségeket, fontolóra venné az arany, nemesfém és kőolajszármazékok kereskedelmi tilalmának feoldását.
Aggodalommal figyeli az Iránnal formálódó alkut Izrael. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő úgy vélte, "történelmi hiba" lenne a megegyezés Teheránnal, hiszen az irániak megkapnának mindent, amit akarnak, miközben nem mondanának le az urándúsításról. Izrael ezt határozottan elutasítja, s mindent megtesz az ország megvédésére, közölte Netanjahu.
