Zágráb;titkos adatgyűjtés;balkáni lehallgató központok;

- Lehallgatási-botrány: senkit sem leptek meg a balkáni "kémtámaszpontok"

Nem lepte meg a nyugat-balkáni országokat, hogy egy brit lap a közelmúltban arról számolt be: a térség több fővárosában is lehallgató központok működnek - írta pénteken a Vecernje Novosti című szerbiai újság.

A térség tömegtájékoztatása a napokban nagy terjedelemben ismertette az Independent című brit lap cikkét, amely szerint az amerikai diplomáciai képviseletek épületeiben "kémtámaszpontok" működnek. 

A Vecernje Novosti értesülései szerint Zágrábban "nyílt titok", hogy az amerikai nagykövetség legfelső emeletén - amelyen nincsenek ablakok, és tömör betonból készült - egy titkos egység működik, amely különböző adatokat gyűjt. 

A zágrábi nagykövetség a lap közvetlen kérdésére - miszerint az említett helyiségben valóban lehallgató központ működik-e - nem adott egyértelmű választ. Úgy fogalmazott: az Egyesült Államok "az adatgyűjtések módját vizsgálja", majd hozzátette, hogy "nem fogja nyilvánosan kommentálni a hírszerzésről szóló jelentéseket".

A szerb lap rámutatott arra is, hogy a horvát vezetés nem fog az ügyben kérdéseket feltenni, mert arra törekszik, hogy lojalitásáról biztosítsa az Egyesült Államokat, illetve hogy további partneri kapcsolatokat alakítson ki a tengeren túli országgal.

A zágrábi amerikai nagykövetség épületét tíz éve építették, és ez a legjobban őrzött épület a horvát fővárosban. Az ablakok 15 centiméter vastag golyóálló üvegből készültek, és az épületben nincs menedékhely, mert úgy építették meg, hogy ellenálljon akár egy bombatámadásnak is. 

Bosznia-Hercegovinát sem lepte meg az az információ, hogy Szarajevóban is működhet "kémtámaszpont". 

A szarajevói amerikai nagykövetség sem erősítette meg a hírt, hogy épületében lehallgató központot működtetnének, a helyi lakosok szerint azonban gyanús a várszerű építmény a város közepén - írta a Vecernje Novosti.

Dzevad Galijasevic boszniai terrorszakértő a lapnak azt mondta, hogy a biztonsági szolgálatok adatai szerint Bosznia-Hercegovinában 1500 hazai és külföldi hírszerző dolgozik. "Nincs köztük ellentét. Sőt, megosztják egymással az információkat" - emelte ki Galijasevic.

Dusanka Majkic, a bosznia-hercegovinai parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke szerint a boszniai intézmények nem is fognak reagálni a kémkedési ügyre, mert már régóta nem ők irányítják a névleg még hozzájuk tartozó ügyeket. "Nem Bosznia ellenőrzi a saját légterét, a biztonsági rendszert mások segítségével tartják fenn, a fegyveres erőket pedig a NATO és az EUFOR (az Európai Tanács felügyelete alatt működő nemzetközi haderő) vezeti" - hangsúlyozta Majkic. Hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovinában nincs egyetlen olyan tevékenység sem, amely kizárólag az ottani szereplők kezében lenne, ezért a brit lap állításai senkinek nem okoznak meglepetést. 

Slavko Jovicic, a bosznia-hercegovinai hírszerző-biztonsági ügynökség felügyeletét végző bizottság tagja arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovinában manapság "sokan foglalkoznak illegális lehallgatással, így az sem meglepő, hogy az Egyesült Államok is ezt teszi". Kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina azért is számít érdekesnek a hírszerzők szemében, mert ebben a térségben illegális ember-, drog- és fegyverkereskedelem zajlik, valamint több szélsőséges csoport is jelen van. 

A boszniai biztonsági minisztérium spekulációnak nevezte az ügyet, szóvivője kijelentette: "a biztonsági minisztérium egyetlen releváns ügynökségtől sem kapott információt arról, hogy ilyen dolgok történnének Bosznia-Hercegovinában".

Magyarország mindent megtesz azért, hogy Bosznia-Hercegovina közelebb kerüljön az Európai Unióhoz - erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök a boszniai kormányfőnek, akivel pénteken tárgyalt Budapesten. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Vjekoslav Bevanda azt mondta, őszinteség és tisztelet jellemzi a magyar-boszniai kapcsolatokat.