Snowden édesapja a Stern magazinnak kifejtette, bár hálás a német polgároknak, mert ők voltak az elsők, akik "fellázadtak" az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási módszerei ellen, nem tanácsolja fiának, hogy Berlinhez forduljon segítségért. Ugyanakkor hozzátette, a német kormány is csak akkor fejezte ki felháborodását, amikor kiderült, hogy Angela Merkel telefonját is megfigyelték. "A német kancellár magánszférája fontosabb, mint bárki másé?" - tette fel a költői kérdést. Reális esélye amúgy nincs annak, hogy Snowdent befogadja Németország, egyrészt a törvényi feltételeit nehéz lenne megteremteni, másrészt pedig a német szövetségi kormányzat számára fontosabb a transzatlanti kapcsolatok fenntartása, mint az NSA adatgyűjtési programjának részletes feltárása.
Mindeközben nemcsak Németországban, hanem az Európai Parlamentben is egyre többen támogatják a gondolatot, amely szerint menedékjogot kellene adni az amerikai kiszivárogtatónak, aki nyáron egy évre kapott letelepedési engedélyt az orosz hatóságoktól. Werner Schulz, a Zöldek európai parlamenti képviselője azt javasolta, hogy egész Európára érvényes menedékjogot adjanak Snowdennek. A Berliner Zeitungban emlékeztetett arra, hogy az EP vizsgálóbizottságot állított fel az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) adatgyűjtési programja kapcsán. Hozzátette, ésszerűnek tartaná, ha az amerikai kiszivárogtatót ez a testület is meghallgatná. Ezt követően az Európai Bizottságnak az Európai Tanáccsal együtt mindent meg kell tennie azért, hogy Snowden az EU egész területén letelepedhessen. "Európa végre megmutathatná, hogy önálló hatalom".
Az EP Európai Egyesült Baloldal frakciójának vezetője, Gabi Zimmer követelte, hagyjanak fel végre azzal, hogy "barátok közötti kapcsolatokról beszélnek az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyában". Megfogalmazása szerint Snowden kiszivárogtatásai azt mutatják, hogy Washington "csak a saját érdekeit követi".
Berlinben tegnap ülésezett először a Bundestag kiszivárogtatásokat feltárni hivatott bizottsága. Hans-Christian Ströbele, a Zöldek parlamenti képviselője beszámolt a Snowdennek orosz területen folytatott megbeszéléseiről. A zárt ülésen Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter leszögezte, a berlini kormány nem biztosít menedékjogot Snowdennek, mivel nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg politikai menedékjog.
Nagy-Britannia ciprusi bázisát részben a Közel-Kelettel szembeni kémkedésre használta fel - írta a Ta Nea görög napilap, a L'Espresso olasz hetilap, valamint a német Süddeutsche Zeitung. A bázisról a térség kormányainak illetékeseit, kereskedelmi szervezeteket, külföldi nagykövetségeket és ENSZ-kirendeltségeket figyelik meg a Földközi-tenger alatt áthaladó kábelek adatainak lehívása segítségével. A szigetország partjainál mintegy tucat fontos optikai kábelt fektettek le.
Bár a brazil média a napokban beszámolt arról, hogy az ország kormánya is kémkedett a külföldi nagykövetek ellen, a dél-amerikai állam igazságügyi minisztere azzal védekezett, ez "teljesen másfajta" kémkedés volt. José Eduardo Cardoso szerint azok az ügynökök, akik felvételeket készítettek az amerikai, orosz és más országok diplomatáiról, "törvényesen" cselekedtek. Az Egyesült Államok és Brazília viszonya fagyossá vált, miután kiderült, hogy Washington megfigyelte Dilma Rousseffet. A brazil elnökasszony elhalasztotta tervezett washingtoni látogatását.
Spanyolország is megkezdte a nyomozást az NSA megfigyeléseinek ügyében. Az El Mundo napilap közölte, átadja az általa megszerzett dokumentumot a vizsgálóbírónak. A lap első ízben múlt hétfőn írt az NSA spanyolországi lehallgatási praktikáiról.
Eszerint mintegy 60 millió telefonbeszélgetést figyeltek meg. Korábban hasonló mértékű megfigyelésekről számolt be Franciaországban, illetve Németországban a Le Monde, illetve a Der Spiegel. Feltételezések szerint az NSA spanyolországi megfigyeléseivel megsértette a helyi adatvédelmi törvényeket.