Másfél héten belül az Országgyűlés elé kerülhetnek az előzetes letartóztatás, illetve a házi őrizet szabályainak szigorítása kapcsán született legújabb törvénymódosító javaslatok - erről Rétvári Bence, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára tett tegnap bejelentést.
Eszerint az ároktői banda ügyének elhúzódása, illetve két vádlott házi őrizetből történt megszökése kíván kemény fellépést a kormánytól: az előzetes jelenlegi 4 éves időtartamát vagy 5 évre, vagy - figyelmen kívül hagyva jogvédő szervezetek korábbi aggályait - határozatlan időre emelnék a súlyos bűnelkövetők esetében.
Azt viszont még nem döntötte el a kormánypárt, melyik verzió kerülhet az Országgyűlés elé, erről a Fidesz a hétfői frakcióülésén dönt.
Emlékezetes, a tucatnyi idős ember kirablásával, két ember megölésével is vádolt hattagú banda tagjai közül többet is haza kellett engednie a bíróságnak, miután lejárt az előzetesük, és nem született ügyükben elsőfokú ítélet - jelentősen, másfél évet késett ugyanis a DNS-szakértő véleménye.
De október 4-én Rostás Elemér és fia, Henrik - annak ellenére, hogy napi hétszer ellenőrizték őket - Svájcba szöktek a házi őrizetből - október 23-a óta újra előzetesben vannak -, mire a kormánypárt az előzetes felső határának eltörlését ígérte. Ami azonban a nemzetközi emberi jogi egyezménybe ütközne.
Noha a büntetőeljárási törvény néhány - szintén az ároktői ügy miatt - módosítani kívánt passzusa már a parlament előtt van, mivel október 15-én megkezdődött az általános vita a témáról, vélhetően az újabb terveket is megvitatják.
Ezektől Rétvári szerint főleg az eljárások gyorsítását, a végrehajtás szigorúságát várják, mivel a négy év - magyarázta - sokak számára azt jelentette, hogy ki tudtak szabadulni, volt kiút az előzetesből.
Így az erőszakos bűncselekményt elkövető, de már házi őrizetbe került vádlottakra automatikusan, bírói végzés nélkül felszerelik a nyomkövetőt - és ez már a mostani házi őrizetesekre is vonatkozna.
Ezentúl szökésnek minősülne a házi őrizet szabályainak bármilyen megszegése - az ároktőiek lelépése még csak a házi őrizet szabályainak "durva megszegését" jelentette.
És bár ők azzal indokolták a szökést, hogy csak munkát akartak keresni Svájcban, ezentúl a szökés megállapításához a bíróságnak nem kell figyelembe vennie a vádlotti védekezést.
Mindezek mellett a szakértők 60 - és egyszeri 30 nappal meghosszabbítható - határidőt kapnak a szakvéleményekre. Azt a bírót pedig, akinek 2 vagy 3 évnél tovább húzódó ügyei vannak, soron kívül kell minősítési eljárás alá venni.
Még ha az ügyészek késlekednek is a vádirattal - egyedül akkor nem vizsgálnák a bírót, ha az ügyszáma 10 százalékkal több az átlagnál. Jelenleg egy fővárosi bíróra 106, míg vidéken 40-60 ügy jut.
"Már az egy éves előzetes is ésszerűtlen, és nehéz kimagyarázni Strasbourgban, nemhogy az öt év" - hangsúlyozta lapunknak Magyar Gábor. Az ügyvéd szerint ezzel a lépéssel a magyar állam egyszerűen "jó megélhetési forrást" ad majd az ügyvédeknek, hiszen az emberi jogi bíróság sorra állapítja meg az emberi jogi egyezménysértést a magyar állammal szemben az előzetes szabályai miatt.
És jelenleg ez az egyetlen külső fórum, ami felelősségre vonhatja a magyar államot. Ezért Magyar javasolja is kollégáinak, hogy már a büntetőeljárás indulása után egy évvel forduljanak Strasbourghoz, "magyarázkodjon csak a magyar állam".
Az ügyvédnek legutóbb éppen négy ügyfele kapott fejenként 8 ezer eurós kártérítést - ami összesen csaknem 10 millió forint - Strasbourgban, amiért több mint 10 évig sem jutott el vádemelésig az ügyük.
Az elmarasztalások még csak nem is a fogvatartás körülményei miatt születnek, hanem mert gyakran az előzetes elrendelése sem volt indokolt.
Ilyenkor azt is vizsgálják, hogy a hatóságok mennyire igyekeztek, miközben a gyanúsított az előzetes letartóztatását ülte. Így a határozatlan idejűre emelt indézkedés különösen ütközne a nemzetközi egyezménnyel.
"Az előzetesben lévők ügyét ma is soron kívül kellene tudni tárgyalni, és ha nem sikerül, ki kell őket engedni" - mutatott rá az ügyvéd. Ám a magyar hatóságok fordítottan működnek más országokhoz képest, és a gyanúsítással gyakran nem várják meg, míg a kellő számú bizonyíték összegyűlik.
