Pálinkás József a Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt eseményeként megtartott, a Tudomány megrendelői című konferencián nyitóelőadásában többek között arról beszélt, hogy a kutatás-fejlesztés (K+F) gazdaságban történő gyakorlati alkalmazásának hozzáadott értéket kell "termelnie", mivel csak így lehet hasznos a K+F eredményeket termékeikbe beépítő vállalkozások és a társadalom számára.
Hozzátette: a témáról - most első ízben - azért szervezett konferenciát nagyvállalatok vezetőinek részvételével az MTA, hogy megismerhető legyen, milyen eredmények és gondok, kihívások adódnak ezen a területen.
A rövid távú gondolkodásmód az innováció gyilkosa, és hosszú távon is csak a kemény munka hoz eredményt - összegezte a termékinnováció alapját képező vállalati filozófiát Javier González Pareja, a magyarországi Bosch-csoport vezetője. A jó termék-előállításhoz pedig nélkülözhetetlen a megfelelő stratégia, a helyes gondolkodásmód, a szükséges erőforrások megléte, valamint a megfelelő szervezés. Példaként hozta, hogy a Bosch világszerte tavaly mintegy 4,8 milliárd eurót, míg Magyarországon 61 millió eurót - azaz mintegy 183 milliárd forintot - költött kutatás-fejlesztésre.
Ahhoz, hogy a világ növekvő népességét - 2050-re várhatóan 9 milliárd ember él majd a Földön - el lehessen látni a szükséges élelmiszerrel, egy újabb zöld forradalmat kell végrehajtani - mutatott rá Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. Aláhúzta: a szükségletek kielégítéséhez mind a növényi, mind pedig az állati termékek előállítását jelentős mértékben növelni kell. Ahhoz pedig, hogy Magyarország sikerrel vegyen részt ebben a folyamatban, javítani kell a belföldi agrárgazdaság helyzetét. A Bonafarm-csoport saját hatékonysága növelése érdekében már most együttműködik egyetemekkel és kutatóintézetekkel, hogy a K+F eredményeket beépítse gazdasági tevékenységébe.
Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója többek között arról beszélt, hogy az ország villamosenergia-ellátása szempontjából kulcsfontosságú a paksi atomerőmű korszerűsítése, bővítése. Hozzátette: a K+F eredményeknek nagy jelentőségük van például a paksi atomerőmű biztonságos működésének biztosításában.
A kitűzött gazdasági célok megvalósítása csak a kutatás-fejlesztés és a gazdasági lehetőségek összehangolásával érhetők el. Ezért a gazdasági célba - komplex megoldásokat alkalmazva - integrálni kell a K+F célokat is. A gazdasági eredményesség érdekében pedig nélkülözhetetlen a célzott kutatás, valamint az ehhez kapcsolódó marketingtevékenység is - hívta fel a jelenlévők figyelmét Búvár Géza, a KITE Zrt. vezérigazgatója.
A szellemi hozzáadott érték a gazdaság versenyképességének legfontosabb tényezője, különösen így van ez a gyógyszeriparban - mondta Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója. Hozzáfűzte: a K+F portfólió az innováció "tükre". Emlékeztetett arra, hogy a gyógyszeriparban a K+F ráfordítások eredménye érvtizedről-évtizedre csökken. Ennek ellenére azonban a kutatás-fejlesztésbe való befektetésről nem lehet lemondani.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy az általa képviselt vállalatcsoport mit vár a tudósoktól, azt válaszolta: jó és elegendő szakembert a cég munkájának elvégzéséhez. Úgy vélte: ehhez szükséges a világszínvonalú tudás elérése, az elitképzés megszervezése és a jól képzett szakemberek utánpótlásának biztosítása, mert most kevés a szakember. Ezen pedig változtatni kell - hangsúlyozta.
A Magyar Tudományos Akadémia keretei között végzett kutatások mintegy 35 százalékának van közvetlen kapcsolata az iparral és a szolgáltatásokkal - közölte Pálinkás József az MTI kérdésére. Hozzátette: a magyar szakemberek itthon tartásához meg kell teremteni a feltételeket, azaz szükség van többek között arra, hogy munkájukat anyagilag is megfelelő módon elismerjék, továbbá kutatásaikat Magyarországon versenyképesen tudják végezni.