A bankok javaslatát elutasította a kormány, ám saját devizahiteles mentőcsomagjával egyelőre kivár. A múlt szerdai kormányülésen arra jutottak, hogy csak a jogi feltételek tisztázása után lehet a kérdést gazdaságilag is rendezni - derül ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszámolójából. A jogi bizonytalanság az utóbbi időben e témában született ellentétes bírói döntések miatt alakult ki - tette hozzá a gazdasági tárcavezető.
A bírói gyakorlat valóban nem egységes a devizahitelekkel kapcsolatban: másodfokon született már a bankot elmarasztaló döntés, de olyan is, amely szerint az egyoldalú szerződésmódosítások az ügyfél számára teljesen átláthatóak voltak. Az egyik fő probléma, hogy miután az első Orbán-kormány lehetővé tette a devizahitelezést, a teljes hiteldíj-mutatóról (THM) szóló törvényt nem módosították megfelelően. A devizában felvett hitelek kockázatainak megjóslására, a törlesztőrészletek hosszú távon való előrejelzésére a forinthiteleknél alkalmazott THM alkalmatlan: nem számol ugyanis az adóstól és a banktól is függetlenül változó árfolyam kockázatával.
A perek nagy része arról szól, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításai - elsősorban a kamatemelések - jogszerűek voltak-e. Maga az egyoldalú szerződésmódosítás megfelelő indoklással nem tisztességtelen, hiszen a hosszú távú hitelek esetében több körülmény is drágíthatja a forrásokat. Ilyen például a kamatokban megjelenő országkockázati felár. Eddig egy jogerős ítélet született, amely érvénytelenítette az egyoldalú szerződésmódosításokat - mivel a szerződésben nem határozta meg pontosan a bank, hogy milyen események mennyivel drágítják a hitelt, valamint nem kötötte ki, hogy a pénzintézetnek kötelessége az ellenkező irányba, vagyis az adós javára is módosítani a szerződést. Ezzel pedig egyoldalú előnyhöz jutott az adóssal szemben. Ám a pénzintézet ezzel az ítélettel kapcsolatban is a Kúriához fordult.
Varga Mihály sajtótájékoztatóján nem adott egyértelmű választ arra, hogy mikor születhet megoldás a devizahitelesek ügyében. A kormánynak nyilvánvalóan az az érdeke, hogy a megoldás minél közelebb essen a választásokhoz. Varga szerint a jogi bizonytalanságot a kormány egymagában nem tudja megoldani. Úgy tűnik, a kormány ismét a Kúriától várja a döntést, holott a legfelsőbb bírói testület júliusban már utalt rá: a devizahitelezés körül kialakult jogi, gazdasági és társadalmi probléma megoldása nem igazságszolgáltatási, hanem jogalkotói kérdés. A parlamenti kétharmaddal támogatott kormány korábban nem sokat habozott törvények módosításakor.
A végtörlesztésről szóló indítvány előtt például nem vették a fáradtságot, hogy bírósági ítéletekre vagy a bankokkal folytatott egyeztetésekre időt szánjanak. A Kúria az azenpenzem.hu értesülése szerint decemberben készíthet jogegységi határozatot két, a devizahiteleket érintő kérdésről. Egyrészt, hogy semmisek-e az egyoldalú szerződésmódosítások, másrészt hogy mi történik, ha a kölcsönszerződést a bíróság érvénytelenné nyilvánítja. Az adósok legfontosabb kéréséről - a kilakoltatások leállításáról - dönthetett volna a kormány, ebbe a benyújtott javaslatukban a bankok is beleegyeztek, ám ezt sem tette meg a kabinet. Szakértők szerint kétséges, hogy bármilyen saját megoldási javaslata is van a kormánynak.