A jogvédő szervezet csütörtökön az MTI-nek küldött közleményében azt írta, véleményük szerint a "bajai videóbotrányra" reagáló jogalkotói lépéssel a parlament a saját és az igazságszolgáltatás tekintélyét is tovább rombolná.
A TASZ szerint a négy kormánypárti képviselő által benyújtott törvényjavaslat a jelenleg is a Btk. részét képező rágalmazás-tényálláshoz képest iktatna speciális szabályokat a törvénybe.
Álláspontjuk szerint az előterjesztés azért alkotmányellenes, mert lehetőséget teremtene arra, hogy a nyomozó hatóságok már a büntetőeljárás megindításával mélyen behatoljanak a személyek magánszférájába, akiknek csak az eljárás során lenne lehetőségük bizonyítani, hogy a jogsértést megalapozó célzat hiányzik.
A gondatlan nyilvánosságra hozatal szankcionálása rendkívüli mértékű, aránytalanul nagy visszatartó erőt jelentene azokkal szemben, akik a jogsértő (vagy annak vélt) cselekményekről úgy szeretnék lerántani a leplet, hogy az azokról készült, birtokukba jutott felvételeket közzéteszik - érveltek.
Azt hangoztatták, hogy a nyilvánosság, a tényfeltárás és a kritika szabadsága a legfontosabb garanciája a közélet tisztaságának, valamint annak, hogy ne lehessen megvezetni a közvéleményt lejáratási céllal készített álfelvételekkel se.
A TASZ szerint a törvényjavaslat benyújtását indokló célok a jelenleg is rendelkezésre álló, alapjogokat nem korlátozó eszközökkel is elérhetők: a magyar jog biztosítja azokat az eszközöket, amelyekkel az emberi méltóság sérelme orvosolható, a bizonyítékok meghamisítása szankcionálható, és a választások tisztasága biztosítható.
Jelezték azt is, álláspontjuk szerint már a jelenlegi jogszabályi környezet is jelentős mértékű "dermesztő hatást" fejt ki a magyar sajtóban, ezért inkább lebontani kellene azokat a jogi akadályokat, amelyek kockázatossá teszik a tényfeltárást, a leleplezést és a kritikát, mint újabb tilalomfákat felállítani.
Rogán Antal, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője hétfőn jelentette be, a Btk. szigorítását javasolja a Fidesz, hogy ne fordulhasson elő újra a bajai videóügyhöz hasonló eset.
Tájékoztatása szerint a várhatóan decemberben hatályba lépő jogszabály alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki mások becsületének csorbítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang-, illetve képfelvételt készít. Aki ezt elérhetővé teszi, az két évig, aki pedig nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követi el a bűncselekményt, az három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntető.
