Minden szempontból teljesen törvényes akció volt a Fidesz székházának elfoglalása - ez derült ki a PKKB tegnapi döntéséből, amellyel megszüntette a gyülekezési joggal való visszaélés miatt indult szabálysértési eljárást 11 aktivista ellen, és hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi, 400 ezer forintos bírságról szóló határozatát. A rendőrség ezzel elveszette az esélyét, hogy a székházfoglalás miatt felelősségre vonja a tiltakozókat.
Az Alkotmány nem játék! közösség tagjai azért álltak bíróság elé, mert a rendőrség meglehetősen abszurd jogértelmezésének áldozatai lettek. Az alaptörvény negyedik módosítása miatt idén március 7-én - négy nappal a parlamenti zárószavazás előtt - fiatalok egy csoportja birtokba vette a Fidesz Lendvay utcai székházát. A demonstrálók erőszak nélküli csendes ülősztrájkba kezdtek. Hamarosan a Fidesz-székház biztonsági őreiként fellépve a korábban gyilkosságért elítélt Sz. Ferenc és egy társa elkezdte kirángatni a fiatalokat. Utóbb kiderült, mindketten Kubatov Gábornak, a Fidesz kampányfőnökének dolgoznak. Egy héttel később, mivel a Fidesz szerint "az épületben családanyák rettegtek", garázdaságért feljelentették a tüntetőket. Ezt később az ügyészség elutasította.
A rendőrség, bő két hónappal az akció után, május 27-én 400 ezer forintos bírságot rótt ki a gyülekezési jog megsértése miatt a tüntetőkre, azzal az indokkal, hogy a tiltakozás már az utcán elkezdődött a sétálással, amit be kellett volna jelenteniük. Ám Pelle Andrea, az aktivisták jogi képviselője elárulta, a rendőrség - amely az ügyvéd szerint Futó Barnabás ügyvéd feljelentésére járt el - eleinte nem közölte, pontosan miről szól az eljárás. Csak a bírságról szóló határozatban írták le, hogy a tüntetőknek szerintük be kellett volna jelentenie a "vonulást". Erre azonban semmi nem kötelezte őket: ugyanis az akció "célpontja" a magánterületnek minősülő Lendvay utcai székház volt, így nem volt mit bejelenteni.
"Ez olyan, mintha egy pártkongresszusra szervezetten, buszokkal szállítanák a résztvevőket, és mégsincs belőle szabálysértési eljárás" - adott érzékletes példát Pelle. Pedig a rendőrség több trükköt bevetett: így azt, hogy a fiatalok skandáltak, és transzparenseket mutogattak az utcán, vagy hogy egy pár másodpercre megálltak tanácskozni. Miközben a rendőrségnek semmilyen felvétele nem volt az állításairól, az aktivisták videókkal igazolták, hogy nem történt ilyesmi. "Az egyetlen vizuális elem egy Levi's esernyő volt" - mondta egyikük. Kifejezetten ügyeltek rá, hogy a táblákat a ruhájuk alatt, elrejtve vigyék a helyszínre. "Semmi olyat nem tettünk, amit egy átlagos sétáló ne tett volna" - mondta másikuk. A KDNP-hez is elmentek volna, "de annyira szimbolikus kormánypárt, hogy nincs is székháza".
A vád érvei is derűs perceket okoztak; szerintük "bár rejtetten történt" a táblák szállítása, a tiltakozók nem tanúsítottak jogkövető magatartást. A politikai véleményüket a bíróság előtt sem titkoló diákok rendreutasításaként Radácsyné Karsai Zsuzsanna bírónő annyit mondott, lehet ugyan bárhol tiltakozni, "elméletileg szólásszabadság van", de ennek nem a bíróságon van a helye.
