Utoljára 1992-ben volt ilyen magas a foglalkoztatottak száma, a legfrissebb statisztikai adatok szerint 3 millió 990 ezren dolgoznak Magyarországon – közölte sajtótájékoztatóján Czomba Sándor. Ma 235 ezerrel dolgoznak többen, mint három és fél évvel ezelőtt, a kormányváltást megelőzően. Az államtitkár matematikája szerint ez a növekmény a következőkből adódik össze: 87 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma, a vendégmunkásoké 50 ezerrel, és csaknem 100 ezer azoknak a száma, akik az elmúlt három és fél évben a versenyszférában helyezkedtek el.
Ugyan semmilyen adat nem bizonyítja, hogy a versenyszférában az Orbán-kormány időszakában 100 ezer fős többletet mértek a statisztikusok, itt nyilván arról van szó, hogy ennyi volt az újonnan felvett munkavállalók száma. Ám ez az adat elfedi azt a tényt, hogy alig kimutatható a versenyszféra alkalmazotti létszámának növekménye, sőt vannak olyan adatok is, hogy kevesebben vannak, mint a kormányváltás idején. Az államtitkár ugyanis nem számolt a kilépőkkel, nyugdíjazottakkal és azokkal sem akiket a cégmegszűnések során elbocsátottak.
Azonban a kormányzat büszkeségének tekintett közfoglalkoztatás számbavételével még ennél is nagyobb a probléma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak hitelességét nem kétségbe vonva minden esetre érdekes, hogy ki is számit Magyarországon foglalkoztatottnak. A felmérés kérdőíves felméréssel történik - tudtuk meg Váradi Ritától. A KSH főtanácsosa elmondta, hogy azt veszik figyelembe, hogy a kikérdezést megelőző héten ki dolgozott akár csak egy órát is. (A felmérést heti gyakorisággal végzik.) Így szűrik ki - a többi foglalkoztatási kategóriával együtt - a közcélú munkavállalókat.
A 15-74 éves korosztályokra kérdeznek rá, de - célszerűségi okokból - a 15-64 éves korosztály adatait publikálják. Ebből kiderült, hogy 155 ezer volt ez év harmadik negyedévében a közfoglalkoztatottak száma. A legtöbben Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon éltek így az állam kegyelemkenyerén. (A reprezentatív felmérést megfelelő mutatók figyelembe vételével teszik alkalmassá az országos következtetések levonására.)
Valójában ennél a számnál mintegy kétszerte több, 300 ezer munkavállaló volt az esztendő eddig eltelt időszakában közfoglalkoztatási státuszban, rövidebb-hosszabb ideig - tudta meg a Népszava Gúr Nándortól. Az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának szocialista elnöke beszélt a kormány téli közfoglalkoztatási terveinek anomáliáiról, vagyis arról az elképzelésről, hogy mintegy 200 ezer embert vonnak be novembertől április végéig a közmunkába. Az állástalanok ötven százaléka a közfoglalkoztatásban vesz részt, további százezren pedig képzést kapnak december és 2014. március vége között.
A szakpolitikus szerint egyrészt rejtély, hogy ezt a 100 ezres embertömeget ki is fogja oktatni, a pedagógusok jelenlegi elfoglaltsága mellett. Ugyanakkor nem gondolható komolyan, hogy ennyi ember beintegrálható valamilyen hasznos tevékenység elvégzésébe. Ennek bizonyítéka, hogy a kormány sem 2011-ben, sem 2012-ben nem mutatott érdeklődést a téli munkavégzés iránt. Most azonban - politikai céljai elérése céljából - 30 ezer millió forintot áldoz erre a célra.
A téli közmunka-programot a munkanélküli statisztikák kozmetikázására használják föl – mondja Molnár Csaba a Demokratikus Koalíció független országgyűlési képviselője. Kijelentette: ugyan 200 ezerrel növelnék a közmunkások számát, a fölajánlott közmunkát visszautasító munkanélkülit viszont törlik a nyilvántartásból, aki így elveszti a jogosultságát minden juttatásra.
Ha tehát a megkeresett munkanélküli elfogadja az ajánlatot, nő a kimutatott foglalkoztatás, ha elutasítja, csökken a regisztrált munkanélküliek száma. A képviselő különösen fölháborítónak tartja, hogy a téli közmunkások toborzása gyakran jogszerűtlenül történik, amennyiben nem tudják fölvilágosítani őket arról, milyen természetű munkát kellene végezniük. Hivatkozott ezen kívül az index.hu tudósítására is, amiből kiderül, hogy a szemfényvesztés sikere érdekében az egyes munkaügyi központokra „normát” róttak ki, hány közmunkást kell toborozniuk.
Cáfolta Gúr Nándor a foglalkoztatási államtitkárnak azt a kijelentését, hogy kevesebb a munkanélküli most, mint 2010 harmadik negyedévében. Az tény, hogy három esztendeje 466 ezer, most pedig 434 ezer az állástalanok száma. Viszont azóta a munkanélküli ellátást már nem 9, hanem csak 3 hónapig adják, így a statisztika fényesebbnek tűnik: kevesebb a munkanélküli. Ugyanakkor jelenleg a pályakezdők 27,4 százalékának nincs állása, és 55 százalékuk semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, 10 százalékuk kap álláskeresési hozzájárulást és 33-34 százalékuk szociális segélyt. ellátásban - mondta a szocialista szakpolitikus.
Czomba Sándor ugyanis eldicsekedett azzal is, hogy ahhoz, hogy a foglalkoztatás ilyen szintet érjen el, számos kormányzati intézkedést kellett megtenni, ezek között említette a munkahelyvédelmi akciótervet és az első munkahely garanciaprogramot. Közölte, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében több mint 700 ezer ember után veszik igénybe a munkáltatók a szociális hozzájárulási adókedvezményt. A KSH adatai szerint ezzel szemben a vizsgált időszakban az 55–64 évesek között a munkanélküliség aránya 0,5 százalékponttal 7,7 százalékra nőtt, ami korántsem ad okot büszkeségre.
A foglalkoztatottsági adatok közismert trükkje, hogy a külföldi munkavállalók figyelembevételével készül.
A KSH és a GKI Gazdaságkutató Zrt. adatai szerint 335 ezer fő lehet azoknak a száma, akik - egy évet meg nem haladó időtartamra - nem Magyarországon dolgoznak. Gúr Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy csak Németországban 2011-2012-ben 29,8 százalékkal nőtt a magyar munkavállalók száma. Ezek az adatok is torzítják a képet.
Összességében ki lehet jelenteni, hogy jelenleg Magyarországon kevesebben dolgoznak, mint a kormányváltás előtt - mondta a foglalkoztatási bizottság elnöke.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon ugyan 2011-ről 2012-re 60,7-ről 62,1 százalékra javult a foglalkoztatottság, de a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetettek száma 3,051 millióról 3,188 millióra emelkedett.
Folytatódik a Nagy Közmunka Átverés
Az MSZP minden egyes új munkahelynek örül, azonban a Fidesz-kormány közmunkaprogramnak csúfolt átverése egyre megalázóbb helyzetbe hozza, és kizsákmányolja a munkára várókat - írta közleményében Nyakó István szocialista képviselő és Kordás László, a Közmunkás Szakszervezet főtitkára.
Felháborítónak tartják, hogy a Fidesz a közmunkaprogram szabályozását úgy változtatgatja, hogy az kizárólag a statisztikáknak legyen jó, ne az embereknek. Tény, hogy az Orbán-kormány képtelen olyan gazdaságpolitikára, mely a versenyszférában teremthetne tartós munkahelyeket, így eszetlenül pumpálja a közmunkaprogramot egyre nagyobbra.
Ez nem valódi foglalkoztatáspolitika, hanem trükk a számokkal és a legkiszolgáltatottabb emberek átverése. Valódi munkahelyteremtő politikára van szükség - olvasaható a közleményben.