Az MLSZ jelenlegi elnökségét többségében nem futballszakember alkotja. Balogh Gabriella, Kovács Árpád vagy Vizi E. Szilveszter nyilván rendkívül hasznos munkát végez, ám a mindenkori szövetségi kapitány munkájának megítéléséhez bizonyosan kevéssé konyít.
A grémium emiatt fokozottan támaszkodik a szakmai bizottság munkájára. A testület tagja Benczés Miklós, Bozsik Péter, Garami József, Halmai Gábor, Herczeg András, Illés Béla, Kovács Zoltán, Róth Antal és Szalai László, elnöke pedig Gellei Imre, aki 2001 szeptemberétől 2003 novemberéig maga is betöltötte a szövetségi kapitányi tisztségét.
„Bizottságunk olyasféle kérdésekben foglal állást, minthogy érdemes-e foglalkozni a bajnokság átszervezésének kérdésével, szűkítsük-e a női bajnokság mezőnyét? Legutóbb Egervári Sándor leköszönt szövetségi kapitány jelentéséről tettük meg állásfoglalásunkat” – vázolta az egy-két havonta ülésező bizottság munkáját Gellei.
Elárulta, a szövetségi kapitány előzetesen a terveit nem taglalja, körülbelül félévente megejtett beszámolói kötelezettsége során az elvégzett munka tanulságait osztja meg utólag.
Egervári állítólag nagyon bízott az utolsó két vb-selejtező sikerében, viszont az utóbbi időszakban mind több problémával kellett szembesülnie, elsősorban amiatt, hogy keretének tagjai „értékcsökkenést szenvedtek el”, meghatározó játékosok sérültek meg, mások alacsonyabb osztályú alakulatokhoz kerültek (például a Bundesliga I-ből a II-be).
A szakmai bizottság nehezményezte, hogy pótlásukra a tréner nem tett erőfeszítéseket, nem alakított ki úgynevezett B keretet, amelynek tagjaihoz nyúlhatott volna.
„Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a magyar futball törékeny, de legalább üdvözlendő hírként könyvelhettük el Nyilasi Tibor és Both József beszámolóját, akik rámutattak: az utánpótláscsapatok mind több nemzetközi mérkőzést vívhatnak, márpedig az efféle rutin megszerzése elengedhetetlen a fiatalok fejlődéséhez” – mondta el Gellei.
Példaként hozta fel: az U21-es alakulattal megesett, hogy 15 ezer néző előtt lépett pályára Törökországban, s az a tapasztalat nagyban segítette a csapat akkori tagjait, Szabicsot, Gerát és a többieket, hogy a későbbiekben hasonlóan ellenséges szituációban megfelelő teljesítményre legyenek képesek.
„Más út nincs, ezeket a pillanatokat mind többször át kell élni” – felelte a szakember azzal kapcsolatban, miként lehetne elkerülni, hogy a bukarestihez hasonlóan a magyar játékosok ne blokkoljanak le. Egyetértett, kritikus helyzetekben futballistáink nem tudják képességeik legjavát nyújtani.
Egervári egyébként a hollandiai 1-8 kapcsán a bizottság előtt úgy fogalmazott, hogy 19-re húzott lapot. Győzni kellett volna a pótselejtezőt érő második helyhez, emiatt igyekezett támadóbb szellemű együttest pályára küldeni, viszont ez, a világ egyik legerősebb nemzeti egyletének otthonában maga volt az öngyilkosság.
A szakmai testület értékelése az volt, teljességgel fölösleges volt ez a kockázatvállalás, már csak azért is, mert a győzelem alapvetése a biztos védekezés, nem beszélve arról: tisztában kell lenni saját erőinkkel.
Egervári együttese mindazonáltal az esetlegesség jegyeit hordozta magán. Kaptak-e a játékosok konkrét utasításokat például arra vonatkozólag, labdaszerzés után, miként lehet a labdát biztos helyre juttatni?
Milyen sablonok alapján kell felépíteni egy-egy támadást? Hogyan próbálják meg a holland védelmet feltörni? Mely útvonalakat kell erőltetnie, mondjuk, a két szélső támadó középpályásnak? – kérdeztük Gelleit, de arra való hivatkozással, hogy a szakmai bizottság tagjai nem voltak jelen a válogatott taktikai értekezletein, nem akart válaszolni.
Azt javasolta, keressük ez ügyben Egervárit. Mindenesetre volt kapitányként leszögezte: a válogatott mesterének kötelessége, akármilyen sziszifuszi is a munka, elképzeléseit a játékosokkal meg kell ismertetnie, és az összetartások rövid ideje alatt mindent meg kell tenni, hogy azt maradéktalanul el is sajátítsák.
A Szalai Ádám nyilatkozatához csatlakozó, külföldi légiósok kritikája kapcsán úgy reagált: „Most mindenkinek önvizsgálatot kell tartania. A sportág minden területén fejlődni kell. Az akadémiáknak hatékonyabbá kell válniuk, már a kiválasztás során is.
A sporttudományok alkalmazásában is fontos volna előre lépni. Örömteli Szalai László célkitűzése. Az edzőközpont vezetője szeretné, ha az iskolából kikerülő trénereket az utánpótlás-nevelés ambicionálná.
Egyértelmű: minden a gyerekek képzése körül forog, erre látunk példát Németországban, Belgiumban, Spanyolországban és Portugáliában. A gyerekek a gondjainkra vannak bízva, óriási a felelősségünk”.
A szakmai bizottság elnökét végezetül arról kérdeztük, ki legyen a szövetségi kapitány? „Az MLSZ olyan kapitányt szeretne, aki pontosan elképzelésekkel rendelkezik, akinek rálátása volna a magyar labdarúgás helyzetére, aki nem csupán a nemzeti együttes munkáját felügyeli, hanem strukturálisan felügyeli az utánpótláscsapatoknál zajló munkát is” – felelte.
Szerinte ha nem találjuk meg a határainkon belül a megfelelő szakembert, akkor külföldön kell keresni. „Volt idő, amikor tőlünk tanultak futballozni, ne szégyelljünk most mi másoktól a tudást megszerezni” – szögezte le.
Hogy Paulo Sousa alkalmas volna-e a feladatra? Gellei szerint igen: „Rendkívül alapos, felkészült edző, nagy tudással és tapasztalattal fölvértezve. Megvan a kisugárzása és minden olyan tulajdonsága, ami a feladathoz szükséges” - válaszolta.
Játékosai is lennének?